Zágon községközpont a Kárpát-kanyarban van. Neve Mikes Kelemen nyomán vált ismertté: „Zágon felé mutat egy halovány csillag…”, „Úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont....” A település fölötti magaslaton fut a Kárpát-vonulat fő vízválasztója, előtte-mellette az egykori ezeréves határ. Túl ezen már minden folyóvíz a Szeretbe ömlik.
Régen is lakott vidék volt. A Cseremás-Metehegy nevű helyeken a vidék leggazdagabb gyűjtelékes bronzkincsét tárták fel: lándzsacsúcsokat, fokos vésőt, sarlót, lószerszámokat foglalt magában a lelet, amit a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban lehet megtekinteni.
Mai hírnevét a település Mikes Kelemennek (1690–1762), a magyar világi széppróza megújítójának, a Törökországi levelek szerzőjének köszönheti. Emlékét több helyen ápolják a szülőhelyén. A Mikes-kertben emlékművel jelölték meg azokat a romokat, ahol szülőházát feltételezték, helyére emlékművet állítottak a háromszéki magyar tanfelügyelők 1957-ben, ők voltak az első emlékállítások kezdeményezői. Mikes emlékszobája az egykori Mikes–Szentkreszty-udvarházban volt, melyet a helyiek „kastélynak” hívnak, itt őrzik Csutak Vilmos (1874–1936), Zágon szülöttének emlékét is, aki a Székely Mikó Kollégium igazgató-tanára, a Székely Nemzeti Múzeum őre, történetíró volt. Zágonban töltötte gyermekéveit Kiss Manyi (1911–1971) Kossuth- és Jászai-díjas színművész.

Kelemen Gyula tanácstag
– Egyre keresettebb a Mikes Központ – tájékoztatott Márton János, a Mikes Emlékház vezetője –, hogy élő legyen a hely, az épület nagytermében időszakos kiállításokat rendezünk, tavaly ajándékban kapta az emlékház a Törökországi levelek első kiadását (1794) egy Zágonhoz kötődő, de Németországban élő látogatónktól.
Mikes-emlékek kötődnek a helyi református templomhoz is, melynek harangtornya egykoron magas volt, ám közben földingások pusztították. A rajta levő toronyóráról egy aligha igaz történet forog még mindig közszájon. „A hétfői hagyományos hetipiacon bejelentette a zágoni falusbíró, hogy toronyórát akarnak rendelni. S mert az a templom melletti sokadalmak vásárosait is szolgálni hivatott lenne, kérte, hogy ők is pótoljanak bele a leendő kiadásokba. – Ha Zágonnak óra kell, hát vegyen – jött a kofák válasza. – No, mi veszünk is – felelte a felbőszült bíró, de legény legyen az köztetek, aki azon el tud majd igazodni. Így is lett: az óramutatókat felcserélték. Vakarták is a fejüket a vásárosok, böllérek, nehezen tudtak kiigazodni. A mutatók azóta is úgy állnak a zágoni templomtorony homlokán.”

Márton János, az emlékház vezetője
A torony konduló és néma harangjai mesélni tudnak. A hatvanas-hetvenes években három harang fogadta harangkutató csoportunkat a toronyban: a legnagyobb így szólott hozzánk írott betűkkel: „ífjú Andráschofsky János öntött 1871-ben Kolozsváron”. Elődeit háborús célokra rekvirálták 1916-ban, helyükbe pedig két új harangot öntettek Klein K. Oszkár kudzsiri öntőmesterrel 1925-ben. A kettőből egyik hangját veszítette, az egyházközség helyette Rácz Sándor marosvásárhelyi harangöntővel 1996-ban öntetett újat. Az 1925-ben elkészült másik harang szintén mesél történetet, ugyanis a kudzsiri Klein öntő család rokoni kapcsolatot ápolt a református Ignácz család tagjaival: a színművész Ignácz Rózsa húga, Ignácz Erzsébet ment nőül a családba. Innen lehet tán az is, hogy Klein K. Oszkár (1885–1947) cégének több működő harangját tartjuk számon most is Háromszéken.

Megújult orvosi rendelő
Kiss Augustin, Zágon polgármestere sorolja az elvégzett és a megkezdett vagy folyamatban levő munkálatokat.
– Igyekeztünk, hogy igazságosan osszuk meg a teendőket a két település, Zágon és a községhez tartozó Papolc között – mondta. – Mindkét hely lakóit szolgálja a zágoni orvosi rendelő, amelyet központi pénzalapból újítottunk fel. A nagy munkában fele-fele arányban támogatott a megyei tanács, igyekeztünk, hogy mind a két településen létesítsünk egy-egy elektromos töltőállomást a gépkocsik számára legalkalmasabb helyen. A község vízhiányban szenvedett, megoldására a Saligny-program pénzeit használjuk fel, tanulmányunk és tervünk van az erdős területen levő, bő hozamú források befogására, épül a nagy térfogatú víztároló tartály. Mind a két település határában vannak olyan víztartalékok, melyeket fokozatosan felhasználunk, ilyen például a Kis Zágon völgye. Nem feledkeztünk meg a településképek javításáról sem. Folytatjuk az utcák aszfaltozását 5 utcában mintegy 3,3 km összhosszúságban.
A zágoni románság körében él még egy régi, ősi szokásokkal kapcsolatos tavaszi egyházi-népi szokás, melyet a Domokos-pataki Büdös-kútnál celebráltak a mindenkori ortodox lelkészek. A kútról és annak vizéről Mikes is megemlékezett a Törökországi levelekben. A hagyomány jelenleg is él Zágonban Források (Izvoarele) néven.
Bekopogtattunk a zágoni református egyházközség lelkipásztorához is, ahol Berszán László tiszteletes fogadott, aki fontos hírt osztott meg: az egyházközség megvásárolta a zágoni két öreg tölgynek helyet adó területet, tették ezt védelmi és eszmei értékeinek tudatosítása céljából.

Játszótér és minifoci-pálya
Papolcon
Molnár Sándor, a zágoni önkormányzat gazdasági referense kalauzolt. Megtekintettük itt is a folyó évben végzett munkálatokat.
– Megújult a papolci iskola épülete, udvarán zöld gyepes pálya létesült, örömmel használják a helyi mutatós minifocipályát az iskolás korúak és olykor még a felnőttek is. Tervükben van a GAL Progressio Egyesület által LEADER pályázatból lehívott gazdasági alapokból egy okos-műszaki telepet is létesíteni.
Papolc települést Kelemen Gyula, a zágoni községi önkormányzat tanácstagja képviseli, gondnoka a papolci református egyházközségnek, újabban pedig a helybeli, Imreh Albert nevét viselő erdőközbirtokosságnak is. Közösen sorjáztuk a falu turisztikai érdekességeit. 1895-ben új templomot emelt a református gyülekezet a régi gótikus templom helyére Szalay Ferenc tervei alapján. Belső falán emléktábla látható, melyet a Román Akadémia Kolozsvári Fiókja és a Magyar Tudományos Akadémia állíttatott a falu jeles szülöttének Barabás Samu (1855–1940) történelmi forráskutatónak és történetírónak, aki a Székely Oklevéltár szerkesztője volt. A tudós szülőháza még ma is áll, síremléke a falu temetőjében.

Megújult a román iskola
Felszeg falurészen látható egy fából készült műemlék ortodox templom. Védőszentje Szent Piroska. Zágonból költöztették ide, cirill betűs kis harangja 1852-ből való. 1937–38-ban új, bizánci kupolás templomot építtetett magának a számában megnövekedett román ortodox gyülekezet, ebben látható a régi templom 19. századi ikonosztáza és ikonjai is. A világháború hőseinek a magyarság és a románság külön emléket állított: a magyar hősök emléktáblája a református templomban, a román ajkúaké a régi templom előterében látható.
Papolc jeles szülöttjei között tartjuk számon Kiss Sándor (1809–1849) negyvennyolcas honvéd huszárezredest, a brassói hadosztály parancsnokát, a Tömösi-szoros hősét, emléktáblája a református templomban látható. Papolc szülötte volt Albu József méhész szakíró (sz. 1849), Benkő István (1854–1920) egyházi író és református pap, Sóváry János (1895–1966) szobrász, Stróbl-tanítvány. Itt élt és dolgozott Imreh Albert (1920–1994) fizikus, fotóművész, a Fényképészet kézikönyve című Kriterion-kiadvány szerzője.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.