Romániában nőtt a legnagyobb mértékben az áram és a földgáz ára, és nincs megállás, újabb drágulások következnek. A villanyért akár 10–22 százalékkal is többet kell majd fizetnünk, mint tavaly ilyenkor, a gázért a háztartásokban egyelőre nem, a cégek azonban drasztikus áremelkedésre számíthatnak, ami nyilván visszaköszön majd az összes termék és szolgáltatás árában is. Tavasztól ismét csökkenésnek indulhatnak az energiaszámlák, de csak kis mértékben.
A várhatóan tovább emelkedő energiaárakról Dumitru Chisăliță új energiaügyi miniszter október végén beszélt a Digi24 televízióban. Elmondta: az áramszolgáltatók „nagy valószínűséggel” magasabb árú ajánlatokat tesznek, a gáz ára azonban „nem kellene” nőjön a háztartásokban; a cégek, intézmények fognak „jelentősen” nagyobb gázszámlát kapni. Hozzátette: a kormány megkezdte egy új támogatási rendszer kidolgozását, amivel elsősorban a sérülékeny fogyasztókat próbálják védeni. A miniszter azonban mindenkinek azt ajánlja, hogy egy új szerződés aláírása előtt tanulmányozza a különböző szolgáltatók ajánlatait az energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) honlapján.
Az áram drágulását a miniszter azzal magyarázta, hogy az ANRE honlapján „látható” növekedés van, ami az egyéni szerződésekben is megmutatkozik majd. Ez nem lesz egységes, mivel nem mindenki vásárol villanyt ugyanannyiért, hanem a különböző szolgáltatóktól függően 10–22 százalék közötti áremelkedések jöhetnek.
A földgáz árát 2027. március 31-ig törvény szabályozza, és emiatt a háztartási fogyasztók számlái „normális módon nem kellene nagyobbak legyenek”, mint a tavaly – magyarázta Chisăliţă. A nem háztartási fogyasztók közül azok számíthatnak drágulásra, akik nem kötöttek egyéves szerződést egy adott árra, hanem a következő napi árhoz viszonyítva fizetnek, mert ez utóbbi nagyot nőtt, tavalyhoz képest minimum megduplázódott, s bár ez nem megy át egészében a számlára, az új díjszabás legalább 20 százalékkal haladja meg a mostanit.
A drágulásokat a hazai és a nemzetközi energiapiaci helyzettel indokolja a miniszter és a szakértők is. Egyrészt a vízhiány emeli az árakat, ami miatt a csernavodai atomerőművet nyár közepén le kellett állítani, de ilyen feltételek mellett a vízi erőművek sem tudnak nagy mennyiségű olcsó áramot előállítani. Az áremelkedést hajtja ezen túl az ukrajnai és az iráni háború, az orosz gázról való lemondás is. A kettő összefügg, mivel csúcsidőszakokban a gázerőművek diktálják az áram tőzsdei árát. Minderre a lej gyengülése teszi fel a koronát.
Olcsóbb nem lesz
Ennek ellenére 2027 a helyzet javulását ígérik: Dumitru Chisăliță hétfőn este – bő két héttel fentebb összefoglalt nyilatkozata után – ugyancsak a Digi24 televízióban azt lengette be, hogy amennyiben jövő év elején sikerül beindítani a tervezett gázkitermeléseket és további fotovoltaikus (napelemes) kapacitásokat, jelentősen megnő a belföldön előállított energiamennyiség. Arról is beszélt, hogy erre akkumulátoros tárolásban már a harmadik helyre kerülhet Románia az Európai Unióban (Bulgária és Németország mögé). Mindez együttesen árcsökkentést is hozhat – hogy pontosan mekkorát, azt az energiaügyi miniszter nem mondta.
Egyelőre azonban a drágulásnál vagyunk, ezért a minisztérium többféle támogatási séma kidolgozását fontolgatja a háztartási és az ipari fogyasztók számára is, december elseje és március 31-e között. A cégeknek szánt egyik elképzelés az energetikai ágazat felüladózása lenne (ebből a plusz pénzből egészítenék ki az ipari termelés költségeit), a háztartások pedig vagy az eddigi támogatások megtartásában, vagy egy havi 50 lejes segélyben reménykedhetnek (amit a munkaügyi minisztériumtól kapnak meg), de csak akkor, ha a jövedelmük alatta marad egy megszabott küszöbnek. Chisăliță közlése szerint az ANRE honlapján még mindig vannak az átlagosnál 10–15 százalékkal olcsóbb ajánlatok, és akinek mostanában jár le az éves szerződése az áramszolgáltatóval, az élhet a kedvezőbb ár lehetőségével.
Az előrejelzések a miniszter szerint biztatóak: mivel az energiatermelés növekedni fog a következő időszakban, az árak mérséklődni fognak. A fekete-tengeri földgáz kitermelése várhatóan a második negyedévben indul be, ettől a gázárak „legalább 10 százalékos” csökkenését várják (ami nem sok, a két hete beharangozott 20 százalékos drágulásnak éppen a fele), de a pár napja ismét teljes gőzzel működő cernavodăi atomerőmű is olyan fejlesztéseket tervez, amelyekkel az ideihez hasonló aszály miatti kényszerű leállást kivédhetik. Hogy ez mikor valósul meg (és mikor fog meglátszani a számlákon) az jelenleg nyitott kérdés.
Dumitru Chisăliță szerint az üzemanyagok ára is csökkenni fog, ez a folyamat már meg is kezdődött, de e téren csak enyhe visszaesésre számíthatunk.
Románia az áremelkedések bajnoka
Az áremelkedés soha nem jön jól a fogyasztónak. Az eddigi drágulások, a magas infláció és csökkenő reáljövedelmek által sújtott lakosságot nyomó terhek mértékéről az európai statisztikai intézet (Eurostat) október végén közzétett jelentése ad számot. A beszámoló szerint uniós viszonylatban Romániában drágult a legnagyobb mértékben az áram és a földgáz az év első felében.
Az Európai Unió háztartásainak szállított villamos energia és földgáz átlagára az idei év első felében csökkent, csak Romániában jegyeztek mindkét esetben nagy mértékű áremelkedést, a legnagyobbat az uniós tagállamok közül. Az Agerpres hírügynökség által is közölt összesítés szerint 2026 első félévében a villamos energia lakossági átlagára az EU-ban egy év alatt 2,2 százalékkal csökkent kilowattóránként (kWh): 0,28 euróra a tavalyi első félévben jegyzett 0,29 euróról. A tagállamok körében a háztartási fogyasztók számára érvényes villamosenergia-árak azonban jelentősen eltérnek egymástól: míg Magyarországon ez 0,11 euró/kWh, addig Írországban 0,39 euró/kWh a háztartások által fizetett ár.
Az idei első félévben, 2025 első félévéhez képest a hazai pénznemben kifejezett villamosenergia-árak Romániában emelkedtek a legnagyobb mértékben: 51,6 százalékkal. Jelentős áremelkedést regisztráltak Írországban (19,8 százalék) és Finnországban (18,4 százalék) is. Ezzel szemben más országokban jelentős csökkenés volt tapasztalható, különösen Dániában (mínusz 31,7 százalék) és Luxemburgban (mínusz 24,1 százalék).
A standard vásárlóerő-paritás (PPS) alapján kifejezve a villamosenergia-árak a romániai háztartások számára a legmagasabbak (46,9/100 kWh), majd Lengyelország (41,1) és Csehország (34,3) következik. A PPS-ben kifejezett legalacsonyabb árakat Máltán (13,8), Magyarországon (14,7) és Luxemburgban (15,5) regisztrálták.
Hasonló a helyzet a földgázszolgáltatás terén is. Az idei első félévben a háztartási fogyasztók által fizetett átlagár 0,11 euró/kWh-ra csökkent az unióban, ami 10,2 százalékos mérséklődést jelent 2025 első félévéhez mérten. Ebben az esetben is nagy a szórás: míg a háztartási fogyasztók Magyarországon 0,03 eurót, Horvátországban 0,05 eurót, Romániában 0,06 eurót fizetnek kilowattóránként, addig Svédországban 0,22 euró/kWh az átlagár.
A múlt év első félévéhez képest az idei első félévben 12 tagállamban csökkent, hét tagállamban emelkedett, négy országban pedig stagnált a földgáz ára. A legnagyobb mértékű áremelkedést Románia (9,3 százalék), Horvátország (8,9 százalék) és Szlovákia (6,6 százalék) regisztrálta. A legnagyobb mértékben pedig Bulgáriában (mínusz 14,5 százalék), Görögországban (mínusz 11,3 százalék) és Spanyolországban (mínusz 10 százalék) csökkent a földgáz ára.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.