Címereink elrománosításaSzent László helyett Vitéz Mihály

2026. november 19., csütörtök, Történelmünk

Mai Történelmünk rovatunkban részleteket közlök az erdélyi közigazgatási címerek elrománosításáról szóló írásomból, mely a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének frissen megjelent hatodik könyvében – Tipróláncok – Száz év magyartalanítási eszköztára Kárpátországban, Illyefalva, 2026 – kapott helyet. A könyvet holnap, november 20-án 18 órakor Rétyen a Református Gyülekezeti Házban mutatjuk be.

  • A monarchiabeli Csík vármegye és a romániai Csík megye címere
    A monarchiabeli Csík vármegye és a romániai Csík megye címere

Az első világháborút és az azt lezáró Párizs környéki békeszerződéseket követően a történelmi Erdéllyel, a Partiummal, a Bánság egy részével, Észak-Bukovinával és Besszarábiával kibővült Román Királyság, a köznyelvben ún. Nagy-Románia jelképeiben is jelezni kívánta a változást. Nem csupán az ország címerét bővítette, hanem a megyéknek és városoknak is új címert alkotott a Heraldikai Konzultatív Bizottság. A Román Királyság hetvenegy megyéjének címerét 1928-ban fogadták el. A Hivatalos Közlönyben megjelent tájékoztatás szerint „kiiktatták a magyar történelmi hagyományokra vonatkozó elemeket, helyettük másokat, a román nép múltjából ihletetteket illesztettek be”.

Lássuk, hogyan néztek ki a történelmi Erdélyi vármegyéinek címerei az Osztrák–Magyar Monarchia idején, s mivé váltak romániai megyecímerként.

Csík megye címere ezüsttel és vörössel négyelt pajzs első mezejében vörös nap, a másodikban arany kereszt alatt fekvő ezüst holdsarló, a harmadikban karmai­val ezüst villámot tartó fekete sas, a negyedik mezőben négy fekete hegyen egy-egy zöld fenyő látható. A szívpajzsban kék mezőben fekete gömbön fekvő ezüst holdon a gyermek Jézust ölében tartó Boldogasszony trónol. A címerleírás alatt a következő magyarázat olvasható: A román uralom meggyökeresedését jelképezi ebben az erdőkben gazdag, Boldogasszony által patronált megyében – áll az indoklásban.

Összehasonlítva a korábbi Csík vármegye, illetve az 1876 előtti Csík-, Gyergyó- és Kászonszék címerével, megállapítható, hogy megmaradt a négyelt pajzs szívpajzzsal, ám az első telekben a kék mezőben arany nap helyett ezüst mezőben vörös nap látható, a második negyed vörös mezeje megmaradt, de a kettős kereszt egyszerű latin keresztté változott, a harmadik negyedből eltűntek a Gyimesi- és Piricskei-szoros vámházai és sorompói, valamint a hegyről lefutó három folyó (Maros, Olt és Nagy-Küküllő), helyette villámot markoló fekete római sas jelenik meg (a negyedik mezőt valóban „heraldizálták”, színre szín nem került). A szívpajzsban a karjában a gyermek Jézust tartó Boldogasszony már a keleti ikonográfiai megjelenítéshez igazodik.

 

A monarchiabeli Torda-Aranyos vármegye és a romániai Torda megye címere

 

Torda megye, bár Erdély közepére esik, magában foglalja az egykori Aranyosszéket is. A romániai Torda megye címere arany pajzsban lebegő, kitépett zöld tölgyfára akasztott, kékkel, arannyal és vörössel vágott szívpajzs. A magyarázat szerint: a Torda mezején meggyilkolt nagy uralkodó, Vitéz Mihály vajda által a románok szívébe ültetett nemzeti egységeszmét jelképezi.

A megyecímer nem Torda-Aranyos, sem Maros-Torda vármegye címeréből ihletődött, hanem – valószínűleg félreértésből – Torda város 1911-ben megújított, királyi adománnyal megerősített címeréből. A zöld halmon álló olajfa helyett kitépett tölgyfa jelenik meg, az Árpád-ház vörös-ezüst sávjai helyett pedig kétszer vágott, a román nemzeti színekkel, vörös-arany-kékkel kitöltött szívpajzs kerül a címerbe – így lett a magyaros címerből román jelkép.

 

A monarchiabeli Beszterce-Naszód vármegye és a romániai Naszód megye címere

 

Beszterce-Naszód vármegye a szász Beszterce szék és a román Naszód-vidék egyesítéséből jött létre, címerében is tükrözi e tényt: két egymással összekötött pajzs, fölötte a magyar Szent Koronával. Az első pajzs ezüst mezejében Beszterce címere: hasított pajzs első mezeje ezüsttel és vörössel hétszer vágott, második, kék mezeje arany liliomokkal hintett, a pajzson sisak, takaróval, koronájából patkót csőrében tartó strucc növekszik, mely Nagy Lajos királyi címere. A második pajzs Naszód vidékének bonyolult jelképe, melyben Romulust és Remust látjuk az anyafarkassal, Mars istent római katonai öltözetben lándzsával, pajzsán a V R R betűkkel (Virtus Romana Rediviva, azaz: újjászülető római erény), a hegyek fölött Havasalföld címerállata, a csőrében keresztet tartó sas: többszörösen román elemek.

A romániai utódmegye csupán a Naszód nevet kapta 1925-ben. Címerében a román nemzeti színeket – piros-sárga-kék – jelenítette meg heraldikai mázakkal. Felső kék mezejében hét halom fölött csőrében keresztet tartó fekete sas, lent elöl vörös mezőben Romulust és Remust szoptató anyafarkas, feketén, hátul arany mezőben feketével ábrázolt római katona, pajzsán V R R betűkkel.

Ez sokszorosan román címer, semmi utalás nem történik Besztercére, annak szász vidékére, sem az ősi Anjou-címerre. A román nemzeti színek mellet Havasalföld címersasa, mely a Rómára utaló hét halom fölött áll, a római anyafarkas és a római erény újjáéledését hirdető légiós hatványozza a szimbolisztikát.

 

A monarchiabeli Kolozs vármegye és a aromániai Kolozs megye címere

 

Brassó vármegye címerében kék mezőben nyitott aranykorona látható. A romániai Brassó megye címerének mezeje vörösre változott, a korona meg zárt ezüstkoronává, ugyanis az 1881-ben királysággá vált Ó-Románia acélkoronáját jelenítették meg.

Kolozs vármegye kékkel és vörössel négyelt címerében a legfontosabb elem az első mezőben látható címerkép: felhőből előnyúló csupasz női kar aranypecsétes ezüst iratot tart, a negyedik mezőben meg egy templom látható, együtt utalnak a kolozsmonostori konventre. A második és harmadik mezőben ezüst hullámos pólyából növekvő szőlőtőke, illetve búzakéve látható.

A romániai Kolozs megye címere a román nemzeti színeket mutatja fel, első negyedében arany mezőben fekete anyafarkas, második, vörös mezejű negyedében fekete holló, alsó felében kék mezőben arany búzakéve. Az anyafarkas a római múltra, a holló a Kolozsváron született Hunyadi Mátyás királyra utal, a kéve a mezőgazdaságot szimbolizálja.

 

A monarchiabeli Alsó-Fehér vármegye és a romániai Fehér megye címere

 

Alsó-Fehér vármegye címerében a pajzs kék mezejében zöld halmon kiterjesztett szárnyú fekete sas látható, a román közigazgatásba betagolt Fehér megye címerében viszont kék mezőben ezüst római katona áll, jobb kezével lándzsát tart, balján V R R betűkkel hintett fekete pajzsot hordoz.

A magyar címerben a sast a korábbi heraldikai irodalom – mindenféle bizonyíték nélkül – a „magyar nemzet” sasaként, illetőleg a magyar turulmadárként írta le. Ezt a román szakirodalom jelentős része is átvette. A címerképnek mindenképpen köze lehet ahhoz, hogy Erdély címerében a vármegyéket (és nem a magyar, hanem a nemesi nemzetet!) a sas jelképezi. A román címerben a római katona a magyarnál ősibb, római múltat hivatott szimbolizálni, a pajzs felirata – az újjászületett római erény – egyértelműen a magyarból románná válást jelképezi, főleg annak tudatában, hogy a korábbi címer magyar sast vagy turulmadarat jelenített volna meg

 

A monarchiabeli Fogaras vármegye és a romániai Fogaras megye címere

.

Fogaras vármegye címerében kék mezőben ezüst vízen úszó csónakban álló vitéz kardjával tiszteleg, a vele szemben ülő török babérkoszorút tart fel.

A romániai Fogaras megye címerében vörös mezőben ezüst dia­dalív alatt ezüst páncélos lovag, az építmény fölött a havasalföldi vajdák jellegzetes uralkodói jelvénye, a vajdai nyílt aranykorona. A pajzs talpában kék pólya, mely az Olt folyóra utal. A magyar vitézt váltó lovag Negru vajdát ábrázolja, ugyanis a legenda szerint ő csapatával Fogarasról indulva átkelt a Kárpátokon, és délen megalapította Havasalföldet.

Szolnok-Doboka vármegye esetében a Romániához való csatolást követően Szamos-Doboka nevet használtak, majd 1925 után csupán a Szamos megye név maradt. Előbbi címerében a Szamost jelképező ezüst pólyával vágott pajzs felső kék mezejében zöld talajon balra vágtató, jobb kezében lándzsát tartó koronás lovas (király), fölötte hét arany csillag, alsó vörös mezejében ezüst hasábbal terhelt zöld talajon ezüst templom. A király­alak Szent László magyar királyé, aki, még herceg korában, a közismert legenda szerint a vármegye területén, Kerlésnél legyőzte a kunokat, a hét csillag a hét magyar vezért jelképezi, alant a dési óvár kápolnája és a sókitermelésre utaló kőtömb volt látható.

A romániai Szamos megye címere kék pajzsban kétbástyás ezüst vár, azon szívpajzs, melynek vörös mezejében a fekete bölény, Moldva címere. A magyarázat szerint ez Nagy István (Ștefan cel Mare) moldvai vajda egyes területrészek fölötti uralmára utal (Mátyás király valóban a vajdának adományozta Csicsó várát, de ez hűbért jelentett, nem moldvai uralmat).

 

A monarchiabeli Szolnok-Doboka vármegye és a romániai Szamos megye címere

 

Összegzésként megállapíthatjuk: Háromszék és Hunyad megye címerén kívül a többi jelképhez hozzányúltak. Némelyek esetében kisebb módosításokat eszközöltek, de többségüknél durván megsértették a címertani hagyományokat és eltüntették a történelmi múlt nyomait. És nemcsak magyar vonatkozású címerek esetében, hanem szászokéban is. Az egykori Beszterce-vidék területén kialakult Beszterce-Naszód vármegye címeréből száműzték az Anjou-királyok címerét, mely évszázadokon át jelképezte Beszterce városát és vidékét. Még a megye nevében sem hagyták meg az ősi megnevezést. A jelkép kizárólag, sőt, többszörösen románná vált, még Havas­alföld címerállata is belekerült. Nagy-Küküllő megye címeréből is kihagyták az Anjou királyok címer­elemeit, Brassó több évszázados koronáját a román királyság jelképére cserélték.

Sasok változtak római harcossá, száműztek kettős kereszteket, magyar királyi jelképeket, idegen címerelemek bukkantak fel, az új főhatalom pedig még a székely megyecímerekben is „a románság meggyökeresedését” hirdette. Jelképekben fogalmazva: ez történt a Romániához csatolt területeken Trianon után.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 958
szavazógép
2026-11-18: Közélet - Demeter Virág Katalin:

Háromszéket is megrázta az erős földrengés

Földrengés rázta meg szerda hajnalban Romániát, a Vrancea szeizmikus térségben 2 óra 48 perckor bekövetkezett földmozgás az országos földfizikai intézet (INCDFP) szerint 5,7-es erősségű volt. A földmozgás az ország több térségében és Háromszéken is jól érezhető volt.
2026-11-19: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor?

Előadás
ÖRÖKLÉT címmel tartanak zenei aláfestéssel tarkított vetített képes előadást ma 17.30-tól a sepsiszentgyörgyi Kokojza kávézó pincetermében. A képeket készítette és összeállította dr. Márton Ildikó Antónia. Weöres Sándor versei Debreczi Kálmán színművész előadásában hangzanak el.