Összefogunk az AUR-ral?

2026. november 20., péntek, Kármentő
Kuti János

Nem megy olyan könnyen ez a területi-közigazgatási reform véghezvitele Romániában, pedig jobbnál jobb javaslatok kerülnek térképekre és a nyilvánosság elé. Az RMDSZ azt tervezi, hogy ha a kormány felelősségvállalással fogadná el a közigazgatási reformtervezetet, akkor még bizalmatlansági indítványt is benyújthat, amit az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond lengetett be hétfőn.

Arra hivatkozott, hogy Románia ratifikálta az Európa Tanács (ET) nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezményét, és annak 16. cikkelye szerint egy település területi-közigazgatási határait nem lehet úgy megváltoztatni, hogy csökkenjen az adott területen élő etnikai közösség aránya. Ez nem gond, csak egy kicsit kell még várni, amíg például a szórványvidéken egy-egy helységből teljesen eltűnnek a magyarok, s emléküket már csak egy-egy omladozó templom hirdeti (mint Dél-Erdély sok településén), és akkor nem lehet arra hivatkozni, hogy csökken az arány, ha az nulla lesz. Különben is Európának kisebb gondja is nagyobb annál, hogy a nemzeti kisebbségek jogaival foglakozzék, mert inkább a más típusú kisebbségek jogai érdeklik. 

Az egész átszervezési cirkuszban egyelőre csak dobálóznak az ötletekkel, számokkal és térképekkel, de a végére azért valami el is találhat minket mindebből. Ezt a zsonglőrmutatványt a PSD valószínű azért merte ilyen bátran felvállalni, mert tudják, hogy a parlament nem fog egyetérteni azzal, hogy mindezt sürgősségi rendelettel fogadja el a kormány. Akkor majd elmondhatják híveiknek (akik az összevonásra ítélt falvakban, megyékben mindenféle állásokban vannak), hogy ők tulajdonképpen eleve tudták az egészet. Ha meg belebuknak, akkor megszabadulnak a kormányzás nyűgétől, amit valójában nem is nagyon akartak, mert ellenzékben szeretnek lenni akkor is, mikor kormányon vannak. 

Csoma Botond hétfői megnyilatkozása után kedden az AUR vezére, George Simion szintén azt mondta, hogy ha a kormány a felelősségvállalás módját választja az említett területi-közigazgatási reform elfogadtatására, akkor ők bizalmatlansági indítványt nyújtanak be. Mikor megemlítették neki, hogy az RMDSZ is fontolgat ilyesmit, akkor azt válaszolta a vezér, hogy annak az AUR segítsége nélkül nem lenne eredménye. „Az uraknak az RMDSZ-től nincs meg a szükséges szavazatuk; még a szükséges aláírásaik sincsenek meg”, mondta. Ezek szerint az RMDSZ-nek össze kellene fognia az AUR-ral, ami elég nehezen elképzelhető, mert Csoma Botond azt is mondta, hogy: „Az AUR-ral azonban semmilyen politikai együttműködést nem szeretnénk.” Még jó, hogy azt nem mondta, hogy soha, mert a politikában köztudott, hogy: Soha nem mondhatod, hogy soha! 

Az AUR-t azzal is rá lehetne venni, hogy a helységek összevonását elle­nezze, ha azt mondanák nekik, hogy bizony lennének olyan községek, ahol a nagyobb magyar lélekszámú falvakhoz kisebb önálló román falvakat csatolva, azokban (a községekben) kisebbségbe kerülnének a románok, amit ők nem engedhetnének meg.  

Az RMDSZ különben népszavazásokat követel, amelyeken a helyi lakosok dönthetnének településük sorsáról. A kormányzó Szociáldemokrata Párt közigazgatásáért felelős munkacsoportjának főnöke, Dragoș Benea erre azt mondta, hogy a népszavazások csak hátráltatnák a közigazgatási reform folyamatát.

Tudtommal Szlovákiában is népszavazás nélkül oldották meg a közigazgatási reformot, olyan sikerrel, hogy minden megyében kisebbségbe kerültek a magyarok, pedig nagyobb arányban élnek ott, mint Romániában. (8,5 százalék a magyar anyanyelvűek aránya). No, tőlük lehet példát venni. Mikor Sártoralajaújhelyről átmentünk Szlovákiába, Borsiba, (ott a Rákóczi-kastély található, Szlovákia egészen keleti részén, ahol II. Rákóczi Ferenc született), és onnan Kassáig utaztunk, egész úton egy árva magyar feliratot sem lehetett látni (a magyar határ közelében). Biztosan azért, mert a megyék mind szlovák többségűek.

A PSD pártvezére, Grindeanu különben megmondta, hogy a közigazgatási-területi reform egész Romániára vonatkozik, mivel ez Románia reformja, és nem alkalmazható kizárólag csak a román településeken. „A szabályok egyformák kell legyenek Olt és Hargita megyében is” – jelentette ki. 

Nem lehet itt kivételezni! Magyarul ez azt jelenti, hogy tessünk már végre megtanulni, hogy Romániában élünk!

Különben is nagyszerű javaslatok vannak arra, hogy miként vonják össze a megyéket is, nem csak a kistelepüléseket. Az egyik jobb, mint a másik, de némelyiknél inkább csak jobbak vannak. Láttam olyant, amely szerint 15 megye maradna, összevonnák például Hargitát Maros megyével, Kovászna  megyét meg  Brassó megyével, és ez utóbbi kettő Brassó néven futna, és csak Brassóig kellene mennünk ügyintézni. Aztán van 12 megyés változat, ahol Délkelet-Erdély néven Brassó, Hargita és Kovászna megye lenne együtt, és nem Gyulafehérvárig kellene menni hivatalokba mint egy másik változaton, ahol a nyolc fejlesztési régió lenne a megyék helyébe lépő nagyobb közigazgatási egység. De leginkább Ninel Peia szenátor javaslata tetszik, amely szerint kilenc nagymegyét alakítanának ki, ebben Hargita megye Bákóhoz tartozna Ștefan cel Mare néven, Kovászna megye megint Brassóhoz csapva, havasalföldi megyéket együtt. Nagymegyénk neve Mircea cel Bătrân lenne. Javasolnám, hogy a megyeközpontot tegyék például Predealra, hogy ha ügyintézni kell menni, akkor télen még egy sítúrán is részt vehet az odalátogató (főleg, hogy egy papír kivételét jobb, ha eleve egy többnapos kirándulásként tervezi meg az ember). Így az ügyintézés serkenthetné a turizmust is. Ugyanígy üdülhetnének a csíkiak is Bákó felé menet. 

Kolozsvár polgármestere, volt miniszterelnök, Emil Boc szerint hatékonyabb lenne, ha a 41 megyéből nyolc régiót csinálnának, külön Hargita és Kovászna megyékkel. Ezt 2011-ben még Băsescu elnök is támogatta volna, aki az autonómiával is egyetértett, és megmondta, hogy Székelyudvarhelyen is annyi autonómia lesz, mint Tulceán vagy Caracalban. 

Az 1924-es, kultúrzónákat szabályozó törvény intézkedéseit is lehetne ismét alkalmazni: akkor mindazok, akik a Regátból a beolvasztott Hargi­ta, Maros, Kovászna megyékbe költöztek (magyar többségű településekre, például tanítónak), 50 százalékos béremelést, beiktatási jutalmat, és 10 hektáros földjutalékot is kaphattak. Akkor különben a tanítókon kívül is sokan költöztek tájainkra az említett törvény életbe lépése után (s hát még a napfényes szocializmusban!). Ki lehetne nevezni az új funkcionáriusokat zenetanárnak is, akik aztán megtanítanák kesztyűbe dudálni az itt élőket.

 

A 15 megyés javaslat Kovászna megyét Brassóhoz csatolná. Térkép: TUBS / Wikimedia Commons. Szerkesztette: Farkas Orsolya

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 969
szavazógép
2026-11-20: Riport - Bartos Lóránt:

Magasságából kovácsolt előnyt (Milánóig vezetett Papp Johanna útja)

Korábban bántotta, hogy magasabb a kortársainál, ma már kiváltságként tekint a termetére Papp Johanna, aki tizenhat évesen a milánói divathéten is kifutóra lépett. A kézdivásárhelyi lány története azonban nem csupán a csillogásról, a divatról és a külföldi bemutatókról szól: önbizalomkeresés, kitartás, kemény munka és egy támogató család áll mögötte. Édesanyja, Gyöngyike kezdetben még abban reménykedett, hogy lánya idővel más érdeklődési területet talál magának, de makacssága végül győzött.
2026-11-20: Közélet - :

Miként segíti Sepsiszentgyörgy Önkormányzata a fiatalok otthonteremtését? (Önkormányzati szemle)

ANL-lakások, beruházások és lakhatási programok a fiatal családokért
Egy város fejlődése nemcsak az utcák, épületek vagy beruházások számában mérhető. Az igazán fontos kérdés sok család számára az, hogy tud-e itt boldogulni, meg tud-e élni, és van-e esélye saját otthont teremteni. A lakhatás ma egyre nagyobb kihívást jelent, különösen a fiatalok számára, akik családalapítás előtt állnak vagy önálló életet szeretnének kezdeni.