Történelmi csúcstalálkozó KínábanA nagyhatalmak együttműködése elengedhetetlen a világ stabilitásához

2026. november 20., péntek, Világfigyelő

A nagyhatalmak közötti békés együttműködés nem választás kérdése, hanem elengedhetetlen feltétele a világ stabilitásának – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök tegnap a dél-kínai Sencsenben, ahol Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott háromoldalú találkozót. A több mint egyórás megbeszélésen a nemzetközi béke, a nukleáris fegyverzet csökkentése, valamint a globális konfliktusok rendezése is napirendre került.

  • Vlagyimir Putyin orosz, Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai államfő a sencseni csúcstalálkozón. Fotó: Facebook / The White House
    Vlagyimir Putyin orosz, Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai államfő a sencseni csúcstalálkozón. Fotó: Facebook / The White House

„A világ békéjének előmozdítása lesz a megbeszéléseink témája” – mondta Hszi a találkozó kezdetén. Hangsúlyozta, hogy a nagyhatalmak közötti pozitív kapcsolatok kialakítása „nem lehetőség, hanem szükségszerűség”. Szerinte a három országnak az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként példát kell mutatnia, együtt kell fellépnie a globális kihívásokkal szemben, és közösen kell megőriznie a nemzetközi békét és stabilitást. A kínai elnök emlékeztetett arra, hogy a második világháborúban Kína, Oroszország és az Egyesült Államok még szövetségesként harcolt a fasizmus ellen. Hozzátette: a történelem tanulságait szem előtt tartva kell alakítani a jövőt. A CCTV kínai állami televízió beszámolója szerint Hszi a nukleáris fegyverek betiltása és megsemmisítése, valamint az atomfegyvermentes világ megteremtése mellett is állást foglalt.

Donald Trump történelminek nevezte a három ország első háromoldalú csúcstalálkozóját. Az amerikai elnök szerint Washington, Moszkva és Peking különleges helyzetben van ahhoz, hogy érdemi párbeszédet folytasson a világ nukleáris fegyverkészleteinek csökkentéséről, valamint az atomfegyverek bevetési kockázatának mérsékléséről. Trump ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a nukleáris leszerelés komoly kihívást jelent, mivel az ilyen fegyverek birtokában lévő országok számára rendkívül nehéz azok feladása. Mint fogalmazott, „a nukleáris arzenáloktól való megszabadulás korántsem egyszerű feladat”. Trump szerint a három vezető az ukrajnai és az iráni háborúról, valamint a nemzeti szuverenitás védelméről is tárgyal. Utóbbi kapcsán az amerikai elnök a Nemzetközi Büntetőbíróságot is bírálta, amelyet „önkényesen fellépő globalista szervezetként” említett.

Vlagyimir Putyin a második világháborúban aratott közös győzelemre emlékeztetve hangsúlyozta, hogy a három országnak ma is meghatározó szerepe van a nemzetközi rend alakításában. Az orosz elnök szerint a második világháború győzteseiként különös felelősségük van a nemzetközi béke és biztonság megőrzésében.

 

Kínai–amerikai egyetértés

A csúcstalálkozón kétoldalú megbeszéléseket is folytattak. Donald Trump és Hszi Csin-ping a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról, a kereskedelmi vitákról, valamint az ukrajnai és az iráni háborúról tárgyalt. A körülbelül egyórás megbeszélés az idei harmadik személyes találkozójuk volt. Trump méltatta a személyes kapcsolatukat, és azt mondta, nagy előrelépést értek el a két ország gazdasági viszonyának kiegyensúlyozásában. Az amerikai elnök szerint a két ország tisztességes módon csökkentette és osztotta fel a vámokat. További kínai megrendeléseket szeretne elérni az amerikai mezőgazdasági termékek számára, mivel Kínának nagy igénye van ezekre azokra. Hszi úgy fogalmazott, hogy Trump erőfeszítései „beíródnak majd a történelembe”, és megerősítette együttműködési szándékát.

Az amerikai elnök az ukrajnai háború lezárásának szükségességéről is beszélt, és úgy vélte, ebben Kína érdekei is egybeesnek az Egyesült Államokéval. Iránnal kapcsolatban kijelentette: mindkét országnak határozott érdeke, hogy Teherán ne jusson atomfegyverhez, és hogy legyen biztosított az energia­kereskedelem zavartalan áramlása a Hormuzi-szoroson keresztül.

A tárgyalások fontos témája volt az amerikai–kínai kereskedelmi feszültség és a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges fejlett félvezetőkért folyó verseny is. Washington többek között a kínai mezőgazdasági termékvásárlások elmaradását és a ritkaföldfémexport korlátozásait kifogásolta. A két ország kereskedelmi megállapodása január 10-én jár le.

Trump és Hszi legközelebb várhatóan decemberben a floridai Mia­miban rendezendő, a világ legfejlettebb és legnagyobb feltörekvő gazdaságait tömörítő G20-csúcstalálkozón találkozik ismét.

 

Trump a barátjának nevezte Putyint

Az ukrajnai konfliktus rendezése volt a fő témája Vlagyimir Putyin és Donald Trump kétoldalú találkozójának – közölte Jurij Usakov, az orosz vezető külügyi tanácsadója. Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap vezérigazgatója azt mondta, hogy Putyin és Trump egyaránt az ukrajnai konfliktus békés rendezésére törekszik. A The Guardian brit portál feljegyezte, hogy Trump mosolyogva fogadta Putyint, a barátjának nevezte, és méltatta kettőjük jó kapcsolatát, a szintén brit The Independent pedig kiemelte, hogy Pu­tyin „kitűnő hangulatban” távozott az amerikai elnökkel folytatott, mintegy negyvenperces megbeszélésről.

Putyin később azt nyilatkozta Sencsenben az újságíróknak: Oroszország diplomáciai csatornákon keresztül meghívta Moszkvába az európaiak képviselőit, hogy meghallgassa álláspontjukat az ukrajnai konfliktus rendezéséről. „Meg kell értenünk, milyen állásponttal érkezik Európa ezekre a (rendezési) tárgyalásokra (…), ezt követően pedig eldöntjük, milyen formában folytatjuk a párbeszédet Ukrajnával” – jelentette ki. Beszélt a Krími hídra mért ukrán csapásokról is: választ helyezett kilátásba, és azt ígérte, az sokkal fájdalmasabb lesz, mint az Oroszországnak okozott kár.

A Krími hidat, amely az orosz hadi utánpótlás fő ütőere, ezen a héten már egy harmadik támadás érte csütörtökre virradóra, és az ukrán fejlesztésű szárnyas rakéták annyira megrongálták, hogy már sem közúti, sem vasúti közlekedésre nem használható. Ukrajna ezt válaszcsapásnak tekinti arra, hogy az előző éjszaka Oroszország 98 drónt és rakétát lőtt ki ukrajnai célpontokra.

 

Japán–orosz megbeszélés

Az APEC-csúcstalálkozó más rendkívüli események kerete is volt: hét év után először tárgyalt személyesen japán kormányfő orosz elnökkel. Takaicsi Szanae japán miniszterelnök és Vla­gyimir Putyin orosz elnök szerdán egyeztetett; ilyen megbeszélésre 2019 szeptembere óta nem került sor, de a két vezető egyetértett abban, hogy Tokiónak és Moszkvának különböző szinteken folytatnia kell a párbeszédet. Takaicsi az Oroszországban kémkedés gyanújával október 13-tól fogva tartott japán újságíró azonnali szabadon bocsátását kérte Putyintól. Arra is kérte az orosz elnököt, hogy vonja vissza a Japan Tobacco Inc. dohányipari vállalatra vonatkozó döntését. A november 5-én bejelentett orosz elnöki rendelet értelmében a Japan Tobacco öt oroszországi dohányipari vállalatban fennálló részesedése ideiglenesen a Promislennije Aktyivi orosz részvénytársaság kezelésébe került. Az egyharmadrészt japán állami tulajdonban lévő Japan Tobacco 1999 óta működik Oroszországban. Japán és Oroszország viszonya azért romlott meg az utóbbi időben, mert Japán az Ukrajna elleni 2022-es orosz támadás miatt szankció­kat vezetett be Moszkvával szemben. 

 

Közös zárónyilatkozat

Kína, Oroszország és az Egyesült Államok közös nyilatkozatban rögzítette a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megőrzése iránti elkötelezettségét a három ország vezetőinek tegnapi sencseni találkozóján.

A Hszi Csin-ping kínai, Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök által elfogadott dokumentum szerint a három ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként támogatja a világszervezet reformját annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjon reagálni a globális kihívásokra és eredményesebben tölthesse be a nemzetközi béke és biztonság fenn­tartására irányuló feladatát.
A nyilatkozatban a felek az olajtermékek előállításának és szállításának növelését, valamint az energiapiaci ellátás stabilitásának megőrzését is célul tűzték ki.

Egyetértettek abban is, hogy tiszteletben kell tartani az államok hozzájárulásának elvét és az állami tisztségviselőket megillető mentességeket, a Nemzetközi Büntetőbíróság és más hasonló szervezetek pedig nem élhetnek vissza jogköreikkel.

A dokumentum nukleáris kérdésekben megerősíti azt az elvet, hogy atomháborút nem lehet megnyerni és soha nem is szabad megvívni. A három ország emellett párbeszédet kezdeményez a nukleáris kockázatok csökkentéséről és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról.

Ukrajnáról nincs szó a zárónyilatkozatban. (MTI)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 969
szavazógép
2026-11-20: Belföld - :

Hírsaláta

VESZETTSÉG MÁR ALCSÍKON IS. Alcsíkon, Csíkszentgyörgy község két településén is megjelent a veszettség. Bánkfalván egy rókában, Kotormányban pedig egy szarvasmarhában igazolták laboratóriumi vizsgálatok a betegség jelenlétét. Az új esetekkel immár 39-re emelkedett a járvány kirobbanása óta nyilvántartott gócpontok száma Hargita megyében. A veszettség már a múlt héten túljutott Felcsík határán, Vaslábon egy elhullott szarvasmarhában mutatták ki a vírust. A hatóságok az érintett településeken kötelező módon beoltanak minden lovat, szarvasmarhát, juhot, kecskét, kutyát és macskát. A rókák vakcinázása már megtörtént: a vakcinatartalmú csalétkeket repülőgépről és kézi kiszórással a kotorékokhoz és azok közelébe juttatták. (Maszol)
2026-11-20: Közélet - Hecser László:

Püspöki szentmisével ­ünnepelnek (Húszéves a Krisztus Király-templom)

Szeptember 3-án múlt húsz éve, hogy felszentelték Sepsiszentgyörgy egyik legjelentősebb katolikus közösségének új lelki otthonát, a Krisztus Király-templomot. A kerek évfordulóról a plébánia a templom búcsúünnepén, Krisztus Király vasárnapján emlékezik meg.