,,Az emberi jogok közhelyszerű, pragmatikus emlegetése ezen a téren nem jut el a konkrét valóságig, farizeusi prédikációra emlékeztet" — vélekedett. Most viszont meglátása szerint ,,növekszik az érdeklődés a kisebbségi kérdés iránt, megnyílik az út a kollektív jogok felőli megközelítés előtt, és a posztkommunista rendszerek fékező hatása gyengül". ,,Minekutána odahaza megvívtuk a harcunkat, itt is nagyobb esély lesz a nyitásra" — összegezett. Az EP Antall József épületszárnyában rendezett tanácskozás címére utalva elmondta: hosszú az út Temesvártól Brüsszelig, hosszú az üldözött kispap útja Temesvártól az EP-képviselői tisztségig, és hosszú az az út, amelyet Romániának, Magyarországnak és a volt szovjet tömb országainak meg kell tenniük a formális EU-csatlakozáson túlmenően azért, hogy valóban az egyesült Európa tagjaivá váljanak. A tanácskozáson részt vett Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament előző elnöke is, aki egyebek között szintén arról beszélt, hogy Európában a rendszerváltásokat övező reformfolyamat még nem fejeződött be, a ,,gyógyulás időszaka" még tart. Emlékeztetett arra is, hogy más országok átalakulásával ellentétben a romániai rendszerváltás nem volt vértelen. Schmitt Pál (Fidesz), az EP alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában más országoknál kegyetlenebb volt a diktatúra, és keményebbnek bizonyult lerázni a béklyóit is. Mint mondta, a konferencia felhívja a figyelmet az őshonos magyarság azóta megoldatlan problémáira is. A rendezvény szinte minden felszólalója méltatta Tőkés László személyes szerepét az 1989-es romániai eseményekben. Pöttering szerint a püspöknek Európa és az emberi jogok általában is sokat köszönhetnek, míg Szájer József arról beszélt, hogy Tőkés érdemei a lengyel Lech Walesáéval és a cseh Václav Havelével hasonlíthatók össze. Szájer azt is bejelentette, hogy decemberben Tőkés László kapja meg az Európai Néppárt EP-képviselőcsoportjának idei Robert Schuman-érdemérmét.

Durvul a kampány

Az elnökválasztás első fordulója előtti napokban kezdett eldurvulni a kampány: Traian Băsescut az újramelegített Hajszám-üggyel próbálják befeketíteni, Mircea Geoană SZDP-elnököt pedig több millió euró eltérítésével, illetve saját céljaira való felhasználásával vádolják egy nyilvánosságra került hangfelvételen. Elemzők szerint mindez inkább elriasztja a választókat, akik számára az a fő üzenet, hogy minden politikus becstelen, semmi értelme egyikre vagy másikra szavazni. Eddig csak Crin Antonescu és Kelemen Hunor neve nem sározódott be. Az elnökjelöltek ma este nyilvános tévévitán mérik össze magukat.

Ceauşescu jót is tett Romániának

A román állampolgárok többsége húsz évvel a rendszerváltás után úgy véli, hogy Nicolae Ceauşescu egykori kommunista diktátor többnyire jót tett Romániának. A CURS közvélemény-kutató intézet által készített és tegnap közzétett felmérés szerint a megkérdezettek 52 százaléka gondolja azt, hogy a Romániát majdnem negyed évszázadig vezető diktátor egyforma mértékben tett jót és rosszat az országnak. A felmérésbe bevont személyek 31 százaléka úgy értékeli, hogy Ceauşescu nevéhez többnyire pozitív dolgok fűződnek. Húsz évvel ezelőtt a románok többsége még örvendett a diktátor kivégzésének.

Energiakészleteink

Romániának tizenöt évre elegendő olaj- és gázkészlete van, és harmincévi szénkészlete — közölte a nyersanyagforrásokat kezelő ügynökség tegnap. A gázkészlet 185 milliárd köbméter, az olajkészlet 74 millió tonna. A Romgaz állami gáztermelő és a legnagyobb olajvállalat, a Petrom összesen 12 milliárd köbméter gázt termel ki évente, és a Petrom ráadásul közel ötmillió tonna kőolajat. Az ország szénkészlete 755 millió tonna, de csak százmillió bányászható ki gazdaságosan. Jelenleg évi hárommillió tonnát hoznak felszínre.