A lázas előkészületek dacára elmaradt az államelnök-jelöltek tegnap estére kitűzött nyilvános vitája. A három tévétársaság által szervezett egyenes adásra — amelyhez a helyszín és a moderátor kiválasztását is nehezen sikerült egyeztetni — hét politikust hívtak meg: Traian Băsescu, Mircea Geoană, Crin Antonescu és Kelemen Hunor mellett Sorin Oprescu, Gigi Becali és Vadim Tudor is megméretkezhetett volna, hárman azonban — Băsescu, Antonescu és Oprescu — a délutáni órákban kampánystábjukon keresztül bejelentették, hogy ilyen létszámú találkozón nem vesznek részt; egyenként azonban nyilatkoztak. Băsescu és Antonescu pénteken este ismét élőben vitázik a képernyőn, erre meghívták Mircea Geoană SZDP-elnököt is, ám ő egyelőre kitérő választ adott, élesen elítélte viszont ellenfelei tegnapi visszavonulását.
Geoană az esélyesebb
Két közvélemény-kutató intézet szerint is Mircea Geoană SZDP-elnök nyeri meg a választást. A CURS és az INSOMAR felméréseiből kiderül, hogy az első fordulóban Traian Băsescu valamivel ugyan megelőzné ellenjelöltjét, a másodikban azonban mindenképpen veszítene — akkor is, ha a jelenleg harmadik helyen álló Crin Antonescuval kerülne szembe. A két intézet két-három százalékos különbséget mért a jelöltek támogatottságára vonatkozóan, és a hibaszázalék is három százalékos, azaz még nem kizárt semmilyen meglepetés. A lakosság nagyobbik fele még nem tudja, kire szavaz, vagy egyáltalán részt vesz-e az elnökválasztáson. A második fordulóban a határozott véleménnyel bírók közül Băsescu Kelemen Hunor, Gigi Becali és Vadim Tudor szavazóira számíthat, Geoană mögé pedig Crin Antonescu, Sorin Oprescu és ugyancsak Vadim Tudor tábora sorakozna fel. Ha Antonescu kerül szembe Băsescuval, megosztja a pártokat: az SZDP szavazóinak 65 százaléka, Oprescu és Vadim híveinek fele, a magyarok mintegy 39 százaléka szavazna a liberális politikusra. Erdélyben Băsescu népszerűsége nagyobb, Moldvában és Havasalföldön Geoană áll az első helyen.
Tanárok kényszervakációja
A decemberi és a januári fizetésük 15,5 százalékos csökkentésére és a karácsonyi vakáció meghosszabbítására számíthatnak a tanárok. Novemberben nem mennek kényszerszabadságra, azonban december 21—24, illetve 28—31 között nyolcnapos fizetetlen vakációt kapnak.
Alkotmányellenes az oktatási törvény
Helyet adott az alkotmánybíróság az ellenzék szeptember 23-án tett feljelentésének: tegnapi döntése szerint a Boc-kabinet által szeptemberben felelősségvállalással elfogadott oktatási törvény alkotmányellenes. Az NLP öt kifogást sorolt fel: az első az iskolaigazgatók és helyetteseik párttagságának betiltására vonatkozik (az alaptörvény szerint csupán az alkotmánybírák, a nép ügyvédje, az ügyészek, a hadsereg aktív tagjai, a rendőrök és más köztisztviselő-kategóriák nem lehetnek párttagok), a második is ezzel kapcsolatos: a párttagnak bizonyult iskolaigazgatókat és aligazgatókat összeférhetetlenség miatt menesztenék. Diszkriminatív lehet a jogszabály egy másik pontatlansága: az állami középiskolások kétszer próbálkozhatnak ingyenesen az érettségivel, a magántanulókról azonban nincs szó. Ugyancsak az esélyegyenlőséget sérti az 500 eurós születési ajándék, amelyet idővel a gyermek taníttatására fordíthatnak a szülők: az oktatási törvény érvénybe lépése és az alkalmazási módszertan megalkotása közötti időszakban sokan eleshetnek tőle. Végül az egyetemi autonómiát is csorbítja Boc elképzelése: különleges esetekben a minisztérium felfüggeszthette volna bármely állami avagy magánegyetem rektorát.
Törvénytelen a metrósztrájk
A bukaresti törvényszék tegnap délután törvénytelennek nyilvánította a metróalkalmazottak sztrájkját, amely két napig megbénította a főváros föld alatti közlekedését. A bíróság a Metrorex állami metróvállalat kérésére vizsgálta meg az ügyet. A minisztériummal folytatott tárgyalások sikertelenül zárultak. Kedden a földalatti 4250 alkalmazottja tagadta meg a munkát, húszszázalékos béremelést és új kollektív munkaszerződést követelve. A szakszervezeti vezető szerint a cég tavaly 33 százalékos nyereséget könyvelt el. A bukaresti metró naponta mintegy 600 000 utast szállít, a sztrájk idején kétszáz villamossal, busszal és trolival növelték meg a felszíni tömegközlekedési gépparkot.
