Az Európai Unió nem titkolt célja a diák- és a szabadidősport fokozottabb állami finanszírozása, szemben a teljesítmény- vagyis a professzionális sporttal, melyet az üzleti világ gondjaira bíz. Ez azt jelenti, hogy át kell gondolni sportstratégiánkat, és nem csak országos, de városi szinten is.
Az unió célkitűzése máris visszhangra talált a XIII. Olimpiai Kongresszuson, ahol egyik igen fontos megállapításként fogalmazódott meg: a rendszeres sportolás elengedhetetlenül szükséges a jövő nemzedéke számára.
Elengedhetetlenül — mert az unió országaiban a 18 éven aluli fiatalok mintegy hatvan százaléka csak a kötelező iskolai testnevelési órákon (figyelem, csak a testnevelési órákon!!! — szerk. megjegyzés) sportol, mozog, ami semmiként sem elégíti ki mozgásigényüket. A mozgásszegény életmód pedig észrevétlenül is az elhízáshoz vezet, különösen, ha ehhez párosul az egészségtelen táplálkozás is. Nem csoda tehát, ha a fiatalok jó harminc százaléka túlsúlyos, ez pedig az évek múltán könyörtelenül a különböző szervi megbetegedésekhez vezet.
A fentiekhez csatlakozik az örök igazság: a sport a helyi, nemzeti tradícióink, kultúránk és történelmünk szerves része, ugyanakkor létfontosságú szerepet játszik a közösségek közötti kapcsolatépítésben.
Az Európa felett egyre erőteljesebben kibontakozó szemléletváltás, ha lassan is, de biztosan elérkezik hozzánk is. Fel kell készülnünk fogadására, alkalmazására! Önkéntelenül is ide kívánkozik a kérdés: Hol tartunk ma?
Igen... Hol tartunk ma? Ezzel a gondolattal indítottuk sorozatunkat, mely ki fog terjedni iskoláink, városaink, falvaink, így
Bodok
sportéletére is. Indulásként lapozzunk fel egy korábbi, a bodoki iskolában készült riportot: ,,Mintha skatulyából vették volna ki, úgy fest a bodoki nyolcosztályos iskola szabadtéri sportpályája: háromsávos, salakkal borított futópálya övezi a bitumenezett kézilabdapályát, melynek az iskola épülete felőli kapuja mögött van még hely egy röplabdapályára is. A futópályán kívül ugró- és dobószektor, a pálya hosszában lelátó húzódik.... S a tornaterem? Az is van, s benne két bak, négy tornapad, egy svédszekrény, egy gerenda, négy bordásfal, két dobbantó, négy szőnyeg, két minipalánk, két pingpongasztal. A téli sportfelszerelésekkel — sí, szánkó, korcsolya — állunk gyengén. A sportszánkóra például három éve, hogy letettük a megrendelést a pionírtanácshoz, s azóta sem érkezett meg.
Ilyen sportbázis mellett ragyogó eredményeknek kellene lenniük. Kellene... A testnevelő tanár (S. Dumitraşcu Constantin — szerk. megjegyzés) előszed mindent, de... Ha nem megy, nem erőltetjük... Ha nincs, mit felsorolnia, megjegyzünk két nevet: Nagy Sándor (a Baróti Bányász labdarúgója), Zsunkuly János (a Sepsiszentgyörgyi ISK birkózója)... Nem titok, mi is azok közé tartozunk, akik türelmetlenül várják, hogy a bodoki iskola sporttéren is túlszárnyalja eddigi önmagát. Ilyen anyagi alap mellett elveszni a középszerben nem szabad."
Több mint két évtized telt el azóta. Testnevelő tanárok váltották egymást, rendszerváltás is volt, a község s az iskola korszerű sporttermet kapott — fedett kézilabda-, kosárlabda-, minifoci-, sőt, ha a szükség úgy kívánja, tenisz- és röplabdapályával. Délelőtt az iskolai sport, délután 17 órától 22-ig a tömegsport használja. Erről órarend is tanúskodik! Az iskolai és a tömegsport támogatásában, működési feltételeinek fedett pályás biztosításában Bodok már megfelel az uniós elvárásoknak. Szabadtéri sportbázisaival viszont csak részben, mert míg a községi stadiont az elvárások, a követelmények szintjére emelték (igyekeznek emelni, hiszen a tekepálya korszerűsítésén még dolgoznak), az iskola szabadtéri sportpályáján már nyoma sincs a fenti (vagy előbbi) sorokban leírt állapotoknak. Igaz, a sportterem ráépült a sportpálya egy részére, de... van ott még hely ugrógödörre, dobószektorra, talán még egy futó körpályára is. A kis atléták négypróbaversenyén ugrani, dobni, szaladni kell... Na meg aztán ez a sportterem mögé rejtett terület is jobban nézne ki ezekkel a pályákkal, mint most burjánnal benőtten. A sportterem előtt szépen parkosítottak, nem értem, hogy mögötte miért burjánosítottak.
— Bodok községnek — beleértve az oltszemi, a zaláni iskolákat és óvodákat is — 282 tanulója van ― mondja Kovács László igazgató és testnevelő tanár, aki nemrég került a községbe, az iskola élére. Testnevelési és sportoktatási munkájában Veres Enikő Eszter testnevelő tanár segíti. Az igazgató úrnak nyolc, a tanárnőnek tizennyolc testnevelési órája van, a gyerekeknek pedig heti kettő. A már említett sportolási lehetőséget kiegészíti a kifogástalan sportszerkészlet, hiszen Bodokon is éltek az előző évek pénzdömpingje nyújtotta lehetőséggel. Van mindenük, ami az oktatáshoz kell, beleértve a szállítási eszközt is, mellyel biztosítják az oltszemi és zaláni diákok ingázását. Az anyagi hátteret biztosítja a községi tanács és a tanfelügyelőség. És van versenynaptáruk is. Kovács László már sorolja is az őszi idény rendezvényeit:
— Részt vettünk a Diákolimpia atlétikai versenyein (az V―VIII. osztályosok csapatversenyén a 21. helyen végzett a bodoki csapat — szerk. megjegyzés —, az összevont, azaz általános iskolák, líceumok, szakiskolák közös rangsorában pedig a 38. helyet foglalja el), a mezeifutás vetélkedőjén (az első tízben találni bodoki gyereket); neveztünk a kispályás labdarúgók viadalára mind az I—IV. mind az V—VIII. osztályos csapattal; jeleztük részvételünket a torna februári versenyére, a megyei tanfelügyelőség rendezésében sorra kerülő atlétikai kupaviadalra; kispályás labdarúgásban és kézilabdában rendszeressé vált az osztályok közötti bajnokság, na meg aztán vannak helyi rendezvényeink is, mint például a gyermeknapi... Tagadhatatlan tény, hogy a gyerekek mozgásigénye nagy, ezt pedig kötelességünk figyelembe venni.
— Említsünk meg néhány tehetséges gyereket, akik szívvel-lélekkel küzdöttek az iskola, a község hírnevéért.
— Boros Olívia, Szilágyi Natália, Fazakas Norbert, Asztalos Mária — atlétikában, Fazakas Norbert, Rákosi Hunor, Mihály Arnold — kispályás labdarúgásban, az I—IV. osztályosok között pedig kiemelkedett Karácsony Imola, Karácsony Ibolya, Szántó Botond (mindhárom oltszemi), György Jakab Zsolt.
— Kapcsolatok más iskolákkal?
— Jó kapcsolatot ápolunk a kőröspataki és a mikóújfalusi iskolával, igyekszünk újra felvenni a korábbi összeköttetést az anyaországi, egészen pontosan a marosvécsi általános iskolával is.
— A távolabbi cél?
— Minden téren túlnőni korábbi önmagunkon, tehát még jobban megfelelni az elvárásoknak.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
