Bőrgyulladások gyógyítására használhatunk formalinos oldatot is, ezt azonban lehetőleg ne a zárt istállótérben, hanem a szabadban, és négy százaléknál nem töményebb oldatban alkalmazzuk! Vigyázzunk: a formalint nem szabad szivárgó, nyílt vagy gyógyuló sebekre juttatni, mert azok felületét nem csak hogy erősen szárítja, hanem roncsolja is. A tehenek sántaságát ezzel a helytelen eljárással gyakran éppen magunk okozzuk. Nem szükséges a kétféle fertőtlenítőszert keverni, ugyanis mindkettő külön-külön is megfelelő hatású lehet. Kü­lönösen a csülkök sarki részét érdemes fertőtlenítés előtt alaposan letisztítanunk.

Ha az álló tehén mellett csizmánk orrával elöl és hátul óvatosan megérintjük a körmök közötti pártaszélt, a bőrgyulladásos tehén fokozott érzékenységet mutat. Az ilyen tüneteket mutató tehén állás közben egyébként is gyakran váltja, pihenteti érzékeny lábát. A fertőtlenítést ilyen esetekben szintén érdemes elvégezni. Ez napi egy-két alapos csülökfertőtlenítést jelent, legalább két-három napon keresztül. A műveletet a fekvő tehénen is el lehet végezni, de akkor is hatékony, ha az állat pár percig olyan tálcában áll, amelyben a fertőtlenítőszer szintje eléri a 15 cm-t.

A hosszú hónapokig istállózott tehén csülkeit érdemes a leírtak szerint rendszeresen fertőtleníteni. A kihajtott tehénnél erre nincs szükség, mert a fertőtlenítést a száraz környezet és a napfény elvégzi.

A tehenek egy másik típusú fertőző bőrgyulladása szintén gyakran előfordul, mégpedig a csülkök szőrrel borított, szaru fölötti részein, vagy a fűkörmök körül. Ez az előbbinél súlyosabb sántaságot okoz, és a formalinos vagy rézgálicos fertőtlenítőszerek nem elég hatékonyak a megszüntetéséhez. A nyílt, gyulladásos foltok száraz ruhával való tisztítás után helyileg jól kezelhetők Aureomycin permet (spray) segítségével. Az ilyen helyi kezelést ajánlatos rendszeresen, naponta, egy héten keresztül megismételni. A szennyezett vagy vizes felületekre fújt gyógyszer viszont hatástalan.

A bevérzett vagy csavarodott körmök szabályozása során különös gondot kell fordítani a túlterhelt körömrészek tehermentesítésére. Óvatosan kell bánnunk a sérült, gyulladt körmök kötözésével. A kötés főként akkor előnyös hatású, ha a gyógyszert a szükséges felületen tartja, és megvédi a sebet a szennyeződéstől. Hátrányos akkor, ha a napokig fennmaradt kötés alatt a seb elszennyeződik. Ilyenkor a levegőtlen, párás környezet elősegíti a fertőző baktériumok elszaporodását. A száraz, tiszta pihenőhely és a nem sáros, szabad levegős mozgástér sokszor előnyösen gyógyítja a jól kezelt csülöksérüléseket, gyulladásokat akkor is, ha azokat nem kötjük be.

Sokszor nem sikerül elkerülnünk a súlyosabb, a csülök belső részeit érintő gyulladást, amit régen panariciumnak is neveztek. Ez a rendellenesség körmözéssel nem gyógyítható meg. A tünetek mindig a fűkörmök alatti puha pártaszél enyhe duzzadásával kezdődnek. Ez a betegség az állat számára nagyon fájdalmas, és súlyos sántasághoz vezet. Ilyenkor gyors állatorvosi beavatkozásra van szükség, ami többnyire gyulladáscsökkentő injekciós kezelést jelent, ezzel a kór súlyos szövődményei is megelőzhetők. A körmök felett körben duzzadt, érzékeny csülök elhanyagolt gyulladás eredménye, ami a tehén étvágytalanságához, csökkent mozgásképességéhez, súlyveszteséghez és hamarosan tejveszteséghez is vezet. Ez utóbbi a naponta termelt tej 15—20 százalékát is meghaladhatja. A sántaság szövődményeként gyakran számolnunk kell a szaporodási folyamatok zavaraival. Az esetek jelentős részében azonban ezeket a veszteségeket a jó tartási körülmények biztosításával, a gondos, megelőző csülökápolással és a tehén igényeit jobban közelítő takarmányozással jó eséllyel elkerülhetjük.