Szentkirályi kiskirályokTörvénytelenül építkeznek — Szekeres Attila

Amint a szentkirályi hídnál rátértünk volna a szaloméri útra, kiderült, nem lehet felhajtani, lóversenyeken használatos akadályokkal torlaszolták el az utat. A polgármesterrel és a jegyzővel átléptünk ezeken, s gyalog mentünk fel a tetőre, a Falufelett nevű helyre. Ott kiderült, miért zárták el az utat. Néhány fiatalember és legény csákányolt, ásott, lapátolt: átvágták az utat. Jobbról, balról mély árok a lófarmig, illetve Ciprian Vrânceanu új házáig, mellette lefektetésre váró cső.

Egy vezetékelosztó idomot a kezében tartó fiatalember, Gabriel Vrânceanu odajött: mégis, mi járatban vagyunk? Mi folyik itt? — kérdeztük. Vezetjük a vizet — jött a kurta válasz. Honnan, hova? Saját kútból az apja házához. Van-e rá engedély? Nem tudja, neki mondták, hogy ezt tegye, s végzi a dolgát. Az utat milyen jogon torlaszolták el? Beszéltek mind a jobb, mind a bal oldali szomszéddal, s beleegyeztek — mondja. De hát ez közút, nem rendelkezhetnek csak úgy fölötte, s az áthajtani vágyókkal mi lesz? Csak a vállát vonogatta, aztán faképnél hagyott, s rászólt a bámészkodó alkalmi munkásokra, hogy dolgozzanak.

Az árok a lófarmtól indul

Fodor Imre polgármester elmondta, már harmadszor jár itt az ügyben. Azzal kezdődött, hogy megkereste Péter János, akinek Vrânceanuhoz hasonlóan szintén vannak területei a határban, hogyan lehetne megoldani az alakuló kertváros vízellátását, s az önkormányzat segítségét kérte. Az elöljáró vázolta a lehetőségeket, s hangsúlyozta, kivitelezési tervre, építési engedélyre van szükség. Péter János azt válaszolta, ő úgy képzelte el, hogy a szentkirályi rendszerre csatlakoznak, felpumpálják a tetőre a vizet, és azt ott szétosztják. A polgármester ezt határozottan ellenezte, mivel még a faluban is gyenge a nyomás, és vállalta, megérdeklődi a vízszolgáltatótól, a sepsiszentgyörgyi közüzemektől, mi a megoldás. De már megrendelték a kotrógépet — erősködött Péter. Fodor kérte, ne tegyenek semmit.

Ennek ellenére a munkálatot elkezdték november 30-án. A szentkirályiak jelezték, s a polgármester a rendőrőrs parancsnokával kiment a helyszínre. Kérdezte Ciprian Vrânceanut: ki rendelte meg a munkát? Ehhez nincs köze — jött a válasz. Péter János rendelte — tette hozzá. Egy kilométernyi sánc már ki volt ásva. A polgármester megkérdezte a kotrógépkezelőt, mit csinál ott. A lovardánál levő aknához ás árkot. Érdeklődésére, hogy ki rendelte meg a munkát, Péter Jánost nevezte meg. Az elöljáró Pétert is megkereste, mondta, megbírságolja törvénytelen építkezésért. Szabadkozott, hogy nem ő a megrendelő. Fodor a kotrógépes cég tulajdonosát is megkérdezte, ő is Péter Jánost jelölte meg. Akkor tízezer lejes bírságról állított ki büntető jegyzőkönyvet Péter nevére. Ebben azt is elrendelte, hogy a munkálatot állítsa le, a sáncot temesse be.

Másnap éjszaka a falusiak jelezték, hogy a tetőn zúgnak a gépek. A polgármester riasztotta a jegyzőt, a rendőrt, s ismét kiszálltak a helyszínre. A kotrógép éjjel dolgozott, a vezeték az árok mellett volt. A munkát irányító Péter Jánost kérdőre vonta. Azt válaszolta, Vrânceanunak kell a víz.

Másnap elektronikus levélen két dokumentum másolatát juttatta el Péter János a községházára. Mindkettőt Nicolae-Ciprian Vrânceanu írta alá, s az ASZ Logistics Kft.-nek címezte. A november 14-én keltezett levél a lófarm és a háza közötti vízvezetési munkálat megrendelőlapja. A másik, keltezetlen levélben ez áll: „Kérem, fektessék le a vízvezetéket a kiásott árokba, és azt takarják be földdel. Ezért a munkálatért magamra vállalom az összes költséget, beleértve a munkálat során okozott kár megtérítését is."

A héten helybeliek jelezték a polgármesternek, hogy a tetőn ,,kint vannak a cigányok, és ásnak". Ekkor kísértük el az elöljárót és a jegyzőt. Mondták, Ciprian Vrânceanu nevére szintén kiállítanak egy tízezer lejes bírságról szóló jegyzőkönyvet.

A polgármester kifakadt. Vrânceanu farmja, beleértve a lóistállókat, a kifutópályát, a panziót, engedély nélkül épült. A farmra a faluban levő házától engedély nélkül felvezette a vizet, oda pumpálja. Most onnan az új házáig viszi el, s a megkeresésből arra következtet, nem csak magához, hanem a szomszédos telkekre is. Ez többszörösen törvénytelen. Emellett hatezer lejes elmaradása van, nem fizette ki az elhasznált vizet. Fodor Imré­nek elege van a cirkuszból, a fenyegetésekből, nyomásgyakorlásokból. Amikor az önkormányzatnál övezeti rendezési terv (PUZ) megszavazása került napirendre, a tanácsülésen megjelent Ion Ursache alprefektus, Hobincu Zoltán, a környezetvédelmi hivatal akkori vezetője, s Vrânceanu megrendelésére három kamera rögzítette a történteket.

A faluban nincs víz — mondja Bustya János református lelkipásztor, aki 1995-ben megszervezte a hálózat kiépítését, majd azt átadták az önkormányzatnak. A parókián csak hörögnek a csapok, a víz valahol lennebb elfogy. A kút pedig nitráttal mérgezett, a tetőről, a lófarmról beszivárgó trágya szennyezi a talajvizet.

Miközben új negyed épül törvénytelenül a Falufelett, a Körteközén, a Szalomérban, a faluban hiányos az infrastruktúra, a vízvezetékben nincs nyomás, a kevés vizet is pumpával elszippantják. Gabriel Vrânceanu azt állítja, saját kútból viszik a vizet. Felmerül a kérdés, miért nem a ház mellett ástak kutat, miért kell a farmtól vezetni, de Ciprian Vrânceanut, a Román Államvasutak telekommunikációs vezérigazgatóját nem értük el telefonon.