Thomas Müller osztrák szakértő vezetésével az egyesület tagjainak képviselői közösen gondolkodtak a térség fejlesztéséről. A Leader-program már évek óta zajlik, a később csatlakozók így hátrányban vannak. A Leader-program keretében jelentős anyagi forrásokhoz lehet jutni, lényege az alulról jövő fejlesztési kezdeményezés, valamint az összefogás a térség különböző szereplői között. Az alulról felfelé történő szervezkedést segíti, arra készteti egy térség, egy vidék lakosságát, hogy szellemi, kulturális, gazdasági erőforrásokat mozgósítva egy sor vidékfejlesztési programot indítson el. A most zajló program mottója ismert közmondásunk: segíts magadon, és az Isten is megsegít.

Bíró Zoltán

Párizsi Felhívás

Ezen a néven 22 uniós tagállam a közös agrárpolitika anyagi forrásainak megőrzése, sőt, szerepének kiterjesztése mellett szállt síkra. A kezdeményezésben nem vesz részt az agrárpolitika liberális átalakítása mellett kardoskodó öt tagállam: Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország, Dánia és Málta. A Közös Agrárpolitika (KAP) megőrzésében érdekelt 22 tagállam illetékes miniszterei Párizsban olyan felhívást fogadtak el, amely szerint az EU-nak erős mezőgazdasági és élelmiszer-politikára van szüksége a diverzifikált élelmiszer-ellátás, az agrártermelők jövedelmének megőrzése és a környezetvédelem érdekében egyaránt. A Párizsi Felhívásban a miniszterek síkraszállnak amellett, hogy a mezőgazdaság kulcsfontosságú Európa számára — nemcsak a korábban ismert okok miatt, hanem újabban már a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából is. A KAP-ra az elmúlt években kialakult élelmiszerhiány, a válság előtt az egekbe emelkedett élelmiszerárak és a többször kiújuló élelmiszer-biztonsági válságok miatt is nagy a szükség. Emiatt olyan ambiciózus mezőgazdasági politikát kell megőrizni Európában, amely az egész unióra kiterjed, és kellő forrásokkal rendelkezik ahhoz, hogy az EU megőrizhesse mezőgazdasági függetlenségét. A 22 tagállam szerint európai élelmiszermodell kialakítására van szükség, de arra is, hogy a gazdákat képessé tegyék a hatékonyabb igazodásra a piaci változásokhoz. A meglehetősen általános megállapításokat tevő nyilatkozat úgy fogalmaz, hogy olyan stratégiákat kell kialakítani az agrártermelés minden területén, amelyeknek mindenki nyertese lesz, szembe kell nézni a környezeti kihívásokkal, versenyképes mezőgazdaságra van szükség, és fenn kell tartani az európai agrártermelési modellt.

Beoltják az egész állományt

A holland kormány döntése alapján beoltják az ország teljes kecske- és juhállományát a Q-láz nevű fertőző betegség ellen, amely idén már hat emberi halálesetet is okozott. A ritka, bakteriális eredetű betegség emberről emberre nem terjed, de az állatok átvihetik az emberre a fertőzést. A betegség influenzaszerű tünetekkel jár, de akár A típusú tüdőgyulladást és végső soron halált is okozhat. A holland mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint azért oltják be az állatokat, mert az a gyanú, hogy a humán Q-láz megbetegedéseket — ebből 2300-at regisztráltak idén — az állatok okozták. Ötvenöt hollandiai farmon, ahol fertőzött állatokat találtak, különleges óvintézkedéseket léptettek életbe. A hollandiai Q-láz intenzitását tekintve egyedi, és gyakorlatilag 2007 óta folyamatosan jelen van az állatállományban.