Magyar—magyar kormányzati konzultációBajnai határozott fellépést ígér

A kormányfő a konzultáció tegnapi, immár ötödik ülésén kijelentette, hogy a kormány határozottan fellép, ha bármely országban az európai normákkal ellentétes cselekményeket észlel, és ez a fellépés különösen aktív, ha a magyar kisebbséget éri hátrány. Közölte, hogy ezt megtették szeptemberben is, a Szécsényben tartott magyar—szlovák kormányfői találkozó biztató esélyt kínált arra, hogy ezek a kérdések megnyugtatóan rendeződjenek.

Emlékeztetett, a szécsényi találkozón megállapodtak abban: Szlovákia a módosított államnyelvtörvényt úgy korrigálja, hogy az EBESZ ajánlásait teljes mértékben elfogadják. Ezzel párhuzamosan megerősítik a nemzeti kisebbségeket védő törvényt. Az említett kérdésekben nem érzékelnek haladást — mondta a kormányfő. Kijelentette, hogy az államnyelvtörvény végrehajtási elveire vonatkozó egyeztetéseken nem értek el érdemi eredményt, s Magyarország tart attól, hogy a pozsonyi kormány ennek ellenére elfogadja a végrehajtási elveket.

Elmondta, hogy a kormány aggodalmait fogalmazta meg azért is, mert Ukrajnában háttérbe szorították a kisebbségi iskolákat, illetve nem rendelték meg a magyar nyelvű tankönyveket. Emlé­keztetett arra, hogy az ügyben levelet írt ukrán kollégájának. Meglátása szerint, bár a kárpátaljai helyzet eltér a szlovákiaitól, szintén érdemi problémák vannak. Kijelentette, sem Ukrajnában, sem Szlovákiában nem jó, ha a kisebbségek a belpolitikai viták szenvedő alanyaivá válnak. Kedvezőnek nevezte, hogy Romániában az RMDSZ továbbra is meghatározó, legitim és erős szervezet, amely jelentős befolyással bír az ország belpolitikai eseményeire.

Reménytelinek nevezte, hogy a szerb állampolgárok december 19-től vízum nélkül utazhatnak az EU-országokba, így elhárult a kapcsolattartás egyik akadálya, ráadásul — tette hozzá — ez fontos lépés az ország európai integrációja felé. Horvátországgal összefüggésben azt mondta, úgy tűnik, újra megindult az ország európai uniós csatlakozásának folyamata. A kormányfő a magyarság helyzetéről szólva kiemelte, kevés olyan ország van, mint Magyarország, ahol ennyire a határ két oldalára szorultak az azonos kultúrához tartozó, azonos gyökerekkel rendelkező emberek.

Mint mondta, a nemzeti identitást sokszor meg lehet élni az államnál kisebb keretekben, nemzeti önazonosságban, autonómiában is. Hozzátette, ehhez nem elég a határon túl élő magyarok kitartása vagy a magyar kormány elszántsága, hanem az is kell, hogy a szomszédos országok vezetése nyitott legyen abban: saját területén biztosítsa a lehetőséget a nemzeti önazonosság megéléséhez. A korszerű nemzetpolitikáról szólva a többi között a fejlesztéspolitikáról beszélt. Felhívta a figyelmet, hogy a magyarságnak több mint kilencven százaléka uniós állampolgár, a maradék tíz százalék többsége pedig olyan területen él, ahová eljuthatnak az uniós fejlesztési pénzek, ezért a kormány az elmúlt néhány évben nagyon aktív fejlesztéspolitikába kezdett.

Csáky szerint kormányváltás kell

Csak egy esetleges kormányváltás hozhat változást a szlovákiai nyelvtörvény ügyében — jelentette ki Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke a Magyar—Magyar Kormányzati Konzultáció (MMKK) ülését követően. Csáky elmondta, hogy az utóbbi hetekben beigazolódtak a kételyeik a Szécsényben szeptember 10-én megtartott magyar—szlovák kormányfői találkozón megfogalmazott vállalásokkal kapcsolatban. ,,A szlovákok arra játszottak, hogy a nemzetközi nyomás enyhüljön" az MKP által is bírált szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban. Szerinte a szlovák kormányfő ,,egy fél percig sem gondolta komolyan, amit ott mondott", ezért csak a szlovákiai kormányváltás hozhat változást a nyelvtörvény ügyé­ben. Jövőre márciusban ülésezik utoljára a szlovák parlament, ezért a nyár eleji parlamenti választásokig változás nem várható. Megítélése szerint a törvény végrehajtási rendelete megmutatta, hogy az mennyire rossz. A tizenegy oldalas törvényt ugyanis huszonegy oldalas rendelettel kívánják szabályozni. Csáky hozzátette, hogy a rendelet — amennyiben elfogadják — ,,jogi súlya csekély", ezért arra biztatja a szlovákiai magyarságot, hogy bátran használja anyanyelvét. A törvény pedig akkor lesz jó, ha megváltoztatják. Akkor ,,valószínűleg kevés marad belőle" — tette hozzá. Az MKP elnöke szerint Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosa alábecsülte a szlovák nyelvtörvény problémáját.

Szlovák cáfolás

A szlovák külügyminisztérium tegnap visszautasította azt a magyar állítást, hogy egyoldalúan megszakította az államnyelvtörvény módosításáról folytatott tárgyalásokat Magyarországgal. Peter Stano külügyi szóvivő szerint Szlovákia továbbra is nyitott a kétoldalú szakértői tárgyalások előtt, de azoknak csak a jövő évben kellene sorra kerülniük. ,,Bármikor készek vagyunk a tárgyalásokra, ha biztos a konstruktív eredmény, ami egy ilyen gyorsan összehívott találkozó esetében, ahogy azt Magyarország akarta, nem volt lehetséges" — mondta Stano. A magyar javaslatot, hogy kedden újra tárgyaljon a kisebbségi vegyes bizottság, Pozsony már hétfőn elutasította. A szóvivő a magyar külügyi államtitkár keddi nyilatkozatára reagált. Szabó Vilmos sajtótájékoztatóján közölte: mivel a bizottság eddigi ülésein nem sikerült minden bizonytalanságot tisztázni, további egyeztetések szükségesek. Budapest korainak tartja, hogy a pozsonyi kormány már ma elfogadja a módosított államnyelvtörvény végrehajtási rendeletét. A tárca erről jegyzékben tájékoztatta a szlovák felet. A pozsonyi diplomácia szerint azonban belső szlovák jogszabályról van szó, amelynek elfogadását már egyeztették Knut Vollebaekkel, az EBESZ kisebbségi főbiztosával.