A napokban érkezett haza az a több mint száztagú székelyföldi csapat, amely a Magyarok Székelyföldi Társaságának szervezésében és a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület támogatásával hatnapos zarándoklaton vett részt Törökországban. A zarándoklat csúcseseménye a székely származású Ibrahim Müteferrika — Székely Ábrahám —, az egykori kolozsvári teológus szobrának leleplezése volt Rodostó városközpontjának reprezentatív terén.
A hivatalos ünnepségek rangsorolása szerint is kiemelkedő, török pompával szervezett ceremónia — török és magyar méltóságok jelenléte, a török katonai fúvószenekar tiszteletadása — a székelyföldi küldöttség elképzeléseit messze felülmúló magasságba emelkedett. A Mikes-zarándoklaton részt vevők a Rákóczi Múzeum előtt álló, kisborosnyói cserefából Csernátonban faragott székely kaputól magyar és székely zászlókat lengetve vonultak végig Tekirdag udvartérszerű régi utcáján, majd a Magyar utca sarkán elvonultak a Bercsényi Miklós nemrég összeroskadt lakóháza előtt, s megtekinthették Mikes egykori házának hűlt helyét, amelynek megsemmisülése az utóbbi évek magyarországi kulturális vezetőinek a lelkén szárad.
A zászlókat, az uzoni Szivárvány kórus és mások színpompás székely népviseletét már az utcai felvonuláson tapssal és mosolygással nyomatékosított érdeklődés követte. A szoboravatás helyszínét és környékét török zászlókkal és jelképekkel díszítették. A török méltóságok köszöntői közvetlenek, barátságosak, és a közös kulturális jövőépítésbe fogódzóak voltak, amelyek Ibrahim Müteferrikának a török nyomdászat és számos, nagy értékű ősnyomtatvány létrehozásában vállalt szerepe mellett a török és székely—magyar kapcsolatok erősítését hangsúlyozták.
Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke, a zarándoklat szervezője török nyelven és magyarul méltatta Ibrahim Müteferrika érdemeit, dr. Szabó Árpád kolozsvári unitárius püspök II. Rákóczi Ferenc tolmácsaként betöltött kulturális közvetítő szerepét hangsúlyozta. Az uzoni Szivárvány kórus kuruc dalok és székely népdalok után török nyelvű hazafias énekeket adott elő, amelyet az ünneplő sereglet hatalmas tapssal jutalmazott.
Rodostóban a múlt héten Müteferrika-szobrot és Köpe Csaba faragóművész személyében szobrászt is avattunk.
A nagyméretű — márványtalapzatra állított —, mintegy másfél ember nagyságú, 2,5 méteres szobor a nagy teret körülölelő, magas épületek között jól érvényesül. Köpe Csaba alkotása sikeresen oldotta fel azt az ellentmondást, amelyet a török és az erdélyi magyar viselet, ruházati és öltözködési szimbólumok mássága jelent. A szoborarc határozottan székelymagyar karakterű, a kisbaconi erdőségek hatalmas tölgyfájából — Zsigmond László tanító adományából — rusztikus elnagyolással faragott szobor kiválóan érzékelteti az emberi test jellegzetességeit, érvényesíti a fa erezetének szépségét és anyagi voltát, a 150 éves cserefa koronaágai lehetővé tették, hogy a kaftánköpeny vállszélessége a derékhoz és mellkashoz mérten íveljen és szélesedjék.
Rodostó polgármestere, mikor megismerkedett a szoborral, azonnal rendelkezett a magasított márványtalapzat elkészítéséről és a szobor környezetének rendezéséről.
Ibrahim Müteferrika rodostói szobra, II. Rákóczi Ferenc ülő alakos emlékműve, a háromalakos Mikes-térplasztika, a Rákóczi Múzeum és a Magyar utcai székely kapu mellett az ötödik magyar kötődésű műalkotás, amely a sok-sok segítség mellett nem egy esetben magyar hatósági ellenkezés közepette jött létre.
Örülünk, hogy — mint jelen esetben is — ünnepi jelenlétükkel képesek utólag kezdeményezéseink élére állni, és bízunk abban, hogy a következő évekre tervezett rendezvényeinket a kezdetektől támogatni fogják, hogy a török—magyar kulturális ügyek ne járjanak úgy, mint Bercsényi urunk és Mikes Kelemen rodostói háza.
