Összesen harmincöt, kormánynak alárendelt megyei intézményt osztott el egymás között a két kormánypárt, az RMDSZ és a D-LP. Az elmúlt húsz esztendőben első alkalommal sikerült a magyar érdekvédelmi szövetségnek igen fontos hivatalokat — például a levéltárat vagy az egészségügyi biztosítópénztárat — ,,megszereznie". A szerda este aláírt megállapodást mindkét tábor sikerként könyvelte el.
A demokrata-liberálisoknak tizenegy intézmény igazgatói széke maradt, ők rendelkeznek a kataszteri hivatalról, az erdészeti igazgatóságról, jelöltjük irányítja továbbra is a fogyasztóvédelmet, a vámhivatalt, a mezőgazdasági kifizetési ügynökséget, illetve a vidékfejlesztési kifizetési ügynökséget, a postahivatalt, a környezetvédelmi igazgatóságot, a nyugdíjpénztárat, a szociális ügynökséget és az állatnemesítési hivatalt.
Az RMDSZ számos fontos és néhány jelentéktelen intézményt tudhat a magáénak. Fennhatósága alatt maradt a tanfelügyelőség, az egészségügyi igazgatóság, az állategészségügy és az építészeti felügyelőség, megmaradhat az eddigi magyar vezető a konkurenciahivatal, a gépjármű-nyilvántartás (RAR), az életjáradék-iroda és a talajjavító hatóság élén. Egy év után újra magyar intézményvezető kerülhet a munkaerő-hivatal élére, várhatóan Kelemen Tibort helyezik vissza az igazgatói székbe, és minden jel szerint Tischler Ferenc is átveheti újra az ifjúsági igazgatóság irányítását.
Magyar vezető kerülhet a pénzügyi igazgatóság, a pénzügyőrség élére, a munkafelügyelőséghez, a sportigazgatósághoz, de az RMDSZ nevesítheti az erdészeti felügyelőség irányítóját is. Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök szerint ez a hatóság jelen pillanatban fontosabb, mint az erdészeti igazgatóság, melynek szerepe a visszaszolgáltatásban volt kiemelkedő, ám ez nagyrészt már lezárult. A megyében lévő 170 000 hektár erdőből csak 35 000 hektár nem került vissza egykori tulajdonosához, ám 10 000 hektárról már megszületett a törvényszéki döntés, tehát 25 000 hektár sorsa bizonytalan. A felügyelőség ellenőrzi, szabályozza azonban a magánerdészetek és állami erdészeti hivatalok működését, a fakitermeléstől a vadászatokig.
Eddig az SZDP által kinevezett Bartók Botond irányította a művelődési felügyelőséget, várhatóan erre a posztra más kerül, az RMDSZ már néhány hónapja keresi a megfelelő szakembert. Ismét magyar irányítója lesz a mezőgazdasági igazgatóságnak, és az RMDSZ jelöl vezetőt a statisztikai és a metrológiai hivatal élére, illetve a közúti hatósághoz.
A szerda este megkötött megállapodás minden jel szerint azért elfogadható a feleknek, mert kevés áldozattal megvalósítható. Ahol magyar igazgató váltja az eddigi románt, ott ez utóbbi helyettes lehet, így nagyon kevesen kerülnek majd utcára, a pártok hűséges katonái maradnak a húsosfazék körül, legfeljebb egy kis lépéssel hátrébb kényszerülnek. Az aligazgatók paritásos alapon történő kinevezése ugyanezt a célt szolgálja, a hivatalok nem kerülnek teljesen „magyar kézbe".
A mostani egyezkedésnél újdonság az is, hogy nemcsak a dekoncentrált intézményekről született döntés, hanem néhány gazdasági szempontból fontos, még állami kézben levő kovásznai szállodát is ,,elosztottak". George Scripcaru erről azonban nem kívánt nyilatkozni, mint mondotta, feladatuk csak az intézményvezetőkre korlátozódott. Szűkszavú volt a D-LP megyei elnöke, Gheorghe Baciu távollétével kapcsolatosan is, azt fejtegette, hogy Baciut Bukarestbe szólította munkája, de folyamatosan tájékoztatták a tárgyalás részleteiről. Dan Manolăchescu szavaiból azonban egyértelműen kiderült, Scripcaru főszereplése nélkül semmi esély nem lett volna a ,,férfias és nyílt" megállapodásra.