* Kocsis István BKV-igazgató kijelentette: a bérek és a béren kívüli juttatások összege nem haladhatja meg az évi 59 milliárd forintot, mert csak így őrizhető meg a vállalat stabilitása. * A szakszervezetek vezetői kijelentették, hogy végeredményben teljesültek eredeti követeléseik. * Ha ez valóban így van, teljesen érthetetlen, hogy egyáltalán miért volt szükség a hatnapos mamuttárgyalásokra, és miért hozták közben lehetetlen helyzetbe a budapesti tömegközlekedést, megnehezítve a fővárosiak életét. * A buszok járnak tehát, de kollektív munkaszerződés még mindig nincs, ugyanis csak a sztrájkban részt vevő szakszervezetek írták alá a megállapodást, a másik tizenkettő nem. Ők továbbra sincsenek megelégedve a megállapodásban rögzítettekkel. * Újabb patthelyzet alakulhat ki! A munkatörvénykönyv szerint a munkavállalóknak, tehát a BKV dolgozóinak kell szavazniuk, ha igent mondanak, a szakszervezetek kötelesek elfogadni a megállapodást, és lesz kollektív munkaszerződés… Ha viszont nemet mondanak, akkor tovább folytatódhatnak a tárgyalások, s újabb munkabeszüntetések várhatóak. A budapesti tömegközlekedésben állandósulhat tehát a káosz! * És most ugorjunk. Megszü­lethet az MDF—SZDSZ összefogás, Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke hét végén elmondta, hogy teljesen természetesnek tartja a tárgyalásokat, s a létrejövő Centrum Szövetség aktivizálhatja a kiábrándult szavazókat. Bevonják természetesen a tárgyalásokba a Centrum Pártot és a civil szervezeteket is. * Retkes Attila, a ki tudja, hányfelé szakadó Szabad Demokrata Párt elnöke tegnap a közszolgálati televízióban úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem közös választási listáról van szó, hanem az egyéni választói körzetekben kialakítandó együttműködésről. * A magyar politikának húsz év alatt gyógyíthatatlan sebei alakultak ki. Az egyik ilyen az MDF és az SZDSZ, mondhatni, antagonisztikus ellentéte. Ezzel a húzással az MDF maradék törzsszavazóit is elveszítheti, de láthatólag nem is erre számítanak, hanem a szabad demokratáktól lemorzsolódókra és részben a szocialista pártból kiábrándult választókra. * Mindenesetre, ha nem alakul közös párt — amelyről egyelőre nincs szó, de ma a magyar politikai életben semmi sem elképzelhetetlen —, a Centrum Szövetségnek esélye sem nagyon van bejutni a parlamentbe, szövetségként nem öt, hanem hét százalékot kellene hozniuk. * Láthatólag Dávid Ibolya is, Retkes Attila is bizakodó, a szövetséget elsősorban a Fidesz vagy a Fidesz—Jobbik kétharmados többségének megakadályozására hozták létre, tehát túlélésükért szövetkeznek, valami ellen. * Közben a szocialista párt vezetői — mutatva, hogy milyen is lehet a ,,mocskos kampány" majd, ha gőzerővel beindul — Varga Mihály expénzügyminiszter a Figyelőben megjelenő interjújára hivatkozva — a politikus azt állítja, hogy a Figyelő újságírói egyszerűen meghamisították szavait! — azzal riogatják a nyugdíjasokat, hogy ha hatalomra kerül a legnagyobb ellenzéki párt, mivel a svéd modellt preferálják (ebből az egyszerű választó semmit nem ért), akár húsz százalékkal is csökkenthet nyugdíjuk reálértéke, s hetven évre kúszhat fel a nyugdíjkorhatár. Ezt viszont értik, s most már jöhetnek a reprezentatív cáfolatok, a félelem lassan uralni kezdi az egyszerű ,,magyar lelkeket"…