Az utóbbi években gyakran hallottunk a nemzetközi pénzügyi, valamint a globális gazdasági válság expanziójáról. De ha kutakodunk a világhálón, fellapozzuk a sajtót, meglepetéssel vesszük tudomásul, hogy jó néhány gazdaságilag fejlettebb ország rég kilábalt a recesszióból, és 4,5—7 százalékos gazdasági fejlődéssel halad az egyensúly megteremtése felé, míg kies hazánk, Románia és örök ikertestvére, Bulgária ebben az évben is folytatja zuhanórepülését.
Ezt nem pletykalapból olvashatjuk, a Financial Times tájékoztat arról, hogy mivel a két európai állam a többiekhez viszonyítva később esett a világválság fojtogató karjaiba, a várva várt kilábalás jelentős mértékben, azaz jó néhány hónappal eltolódhat. Igaz, hogy a balti államok is még mindig fokozott erőfeszítéseket tesznek (kisebb-nagyobb sikerrel) a gazdasági válságból való kilábalásra, míg Magyarország például a tőkeerős külföldi befektetők bizalmának visszanyerésével foglalatoskodik. A többi kelet-európai állam esetében a makrogazdasági helyzetelemzést végző szakértők 2010-re meglehetősen pozitív elmozdulást vetítenek előre.
Az előrejelzések azonban figyelmeztetnek arra is, a külföldi befektetőknek elég nehezen vehető akadályokkal kell megküzdeniük ahhoz, hogy az elmúlt sikeres esztendők szintjén teljesíthessenek. Ezenkívül masszív tőkekivonás lehetőségét is kilátásba helyezték, mivel a régióban még mindig magas a politikai és társadalmi bizonytalanság. A The Economist folyóirat újságíróinak Romániával kapcsolatos véleménye, hogy ez az esztendő a tömeges megmozdulások és társadalmi feszültségek éve lehet, amennyiben a Nemzetközi Valutaalap megszorító intézkedései miatt országos szintű szociális problémák jelentkeznek. Némi reményre adhat okot a Raiffeisen International Bank főnökének nyilatkozata, aki azt állítja, hogy Kelet-Európa sikertényezőként jellemezhető, hisz a bankok minden gazdasági bonyodalom ellenére 2009-ben nyereséggel zárták az évet.
Olyan körülmények között, amikor az Európai Unió gazdasága 4,3 százalékos éves átlaggal csökkent a múlt esztendő harmadik negyedében, és az Európai Központi Bank egy százalékon tartotta a referenciakamatot, hogy védelmezze a közös piac gazdaságát, az is elemzés tárgyát képezi, hogy milyen mértékben nehezíti meg erőfeszítéseit a folyamatosan növekvő munkanélküliség és a görögországi intézkedések.
Visszacsatolva Románia általános gazdasági helyzetére, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az Eurostat megállapítását, miszerint az elszegényedési kockázat szempontjából az ország az Európai Unió államai között 2008-ban a második helyet foglalta el. A múlt évi adatok ennél sokkal rosszabbak, mivel Románia gazdasága szinte kétszer akkora hanyatlást mutatott, mint az Európai Unió átlaga. Az európai statisztikai hivatal adatai szerint 2008-ban az ország összlakosságának mintegy 23 százaléka a szegénységi létminimumon tengődött. Az Európai Unióban az összlakosság 17 százaléka él a létminimum küszöbén, legkisebb a szegénységi ráta a cseheknél, a hollandoknál és a szlovákoknál. Az elmúlt esztendőben öt romániai lakosból egy nem engedhette meg magának, hogy kétnaponként egy ebédet vásárolhasson, azzal az egy a 11-ből európaival szemben, akik szintén hasonló helyzetben vannak.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
