Határ csak papíron
Románia elismeri Moldovának a Szovjetunió szétesése után megszerzett szuverenitását, de nem ír vele alá határegyezményt — jelentette ki tegnap Kisinyovban Traian Băsescu, miután tárgyalt Mihai Ghimpu ügyvezető moldovai államfővel.
,,Megvitattuk a határral kapcsolatos kérdést. Románia soha nem fog aláírni dokumentumot a román—moldovai határ megállapításáról" — mondta Băsescu. Hozzátette: országa ugyanakkor kész az európai normák szintjén fenntartani a határ ellenőrzését. Románia a következő négy évben kész százmillió euró értékű vissza nem térítendő hitelt nyújtani Moldovának az oktatás és az infrastruktúra fejlesztésére. A Romániával való szövetség az Európai Unióhoz közelíti Moldovát — ígérte Băsescu. Elmondta, hogy csak tavaly 14 000 moldovai kapott román állampolgárságot, és meggyőződését fejezte ki, hogy ez a folyamat még intenzívebbé válik. Ígéretet tett arra, hogy még több moldovai diák tanulhat majd a román főiskolákon. Mihai Ghimpu rámutatott, hogy a liberális pártok alkotta koalíció hivatalba lépése óta a két ország között nincs véleménykülönbség. Hangsúlyozta, hogy Moldovának segítségre van szüksége, fejlesztenie kell az infrastruktúrát, és meg kell oldania a gázkérdést. Băsescu kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Moldovában.
Beidézték az MPP-s képviselőket
Mára beidézték a helyi rendőrőrsre a Magyar Polgári Párt makfalvi önkormányzati képviselőit — áll a párt helyi szervezetének közleményében. Bár az idézés célját nem közölték, a párt képviselői tudni vélik, hogy a községházára korábban kitűzött székely zászló ügyében akarják kihallgatni a tanácstagokat. A nyilvánvalóan megfélemlítés célját szolgáló eljárás valószínűsíthetően a Makfalva polgármestere által a székely lobogó ügyében letett feljelentés nyomán született. Az MPP helyi szervezete emlékeztet arra, hogy Hargita és Kovászna megye prefektusa szintén eljárással fenyegette meg a székely lobogót kitűző önkormányzatokat, ám egyedül Zsigmond Vencel makfalvi polgármester tett feljelentést a rendőrségen.
Lenin egynapos „feltámadása"
Lenin ismét megjelent régi talapzatán Bukarest egyik főterén, igaz, ezúttal nem bronzból öntve, hanem csupa romlandó anyagból, egyebek között édességekből összerakva. Ioana Ciocan képzőművész fejében fogant az ötlet, miszerint Romániában is létre kellene hozni a kommunizmus időszakára emlékeztető képzőművészeti tárgyak múzeumát. Ennek első — inkább csak figyelemfelkeltő — lépése volt, hogy a Szabad sajtó terén (az egykori Scânteia téren) a még le nem bontott talapzatra ismét elhelyezze a Szovjetunió első vezetőjének szobrát. A régi, hét méter magas bronz-Lenint, amely harminc évig hirdette a kommunizmus dicsőségét, 1990 márciusában döntötte le egy darukezelő a tömeg teljes egyetértését élvezve. Ez a mostani Lenin azonban már csak háromméteres, rózsaszínű, alkotója csupa romlandó anyagból, vagyis polisztirénből, rizsszemekből, árpakásából készítette, külsejét pedig csokoládéval vonta, be és rózsaszín drazséval pöttyözte. Szíve szerint két hétig akarta volna ott tartani alkotását, de az illetékes hivatal csupán egy napra engedélyezte a köztérre állítást, a galamboknak sem hagyva tartós örömöt.