Vlagyimir Putyin kormányfő újra megajándékozta Oleg Gyeripaszkát: egy január közepén aláírt utasításban ismét engedélyezte, hogy az oligarcha tulajdonában lévő Bajkáli Cellulózkombinát újra fehérített cellulózt gyártson, és szennyvizét az UNESCO védelme alatt álló Bajkálba, a világ legmélyebb tavába s egyben legnagyobb édesvíztárolójába eressze.
A Vedomosztyi üzleti lap beszámolója szerint Putyin módosította a Bajkáli Természeti Területen tiltott tevékenységek listáját. A fehérített cellulóz és papír ugyanis háromszor annyiba kerül, mint a nem fehérített, s ára ráadásul az utóbbi hónapokban negyven százalékkal emelkedett. Oroszországban még mindig széles körben használják azokat a vegyszereket, amelyeket máshol már rég betiltottak. A kombinátot a környezetvédők sokéves harca nyomán kötelezték korábban a zárt szennyvízrendszer kialakítására, de így csak nem fehérített cellulózt tudott előállítani. Erre azonban a kereslet a válságban megszűnt, a kombinát ráfizetéses lett, és tavaly leállították.
A Vedomsztyi felhívta a figyelmet a Leningrádi területen lévő pikaljovói timföldgyár és a bajkáli kombinát közötti hasonlóságokra: mindkettő Gyerpiaszkáé, mindkettő úgynevezett városalkotó üzem — egy egész városnak ad munkalehetőséget —, gazdaságtalan voltukat leleplezte a válság, s Putyin személyes beavatkozása nyomán kezdték újra a termelést a helyi lakosság megmentésének ürügyén. Pedig a lakosság alternatív foglalkoztatásának biztosítása a Vedomosztyi szerint viszonylag szerény összegbe került volna, különösen a hatalmas stratégiai vesztességhez képest, amelyet például a Bajkál szennyezése okoz.
A kormány eddig sem hagyta cserben Gyeripaszkát, aki a leggazdagabb orosz volt, és vagyonának kétharmadát vesztette el a válságban: a GAZ autógyár húszmilliárd rubeles állami garanciát kapott, RUSAL cége pedig 4,5 milliárd dolláros hitelt a VEB banktól.
A cellulózkombinátot 1966-ban helyezték üzembe, de a tudósok már az építése idején felhívták a figyelmet a várható környezeti károkra. A Szovjetunió Kommunista Pártja 1987-ben elrendelte az üzem 1993. évi leállítását, de a fordulat miatt a párthatározat feledésbe merült. Putyin 2006-ban elrendelte a Kelet-Szibéria—Csendes-óceán gázvezeték nyomvonalának áthelyezését a Bajkál partjáról mintegy 400 kilométernyire. Noha tízezrek tüntettek az ügyben, nem tudni, hogy az intézkedést a környezetvédők vagy azok a cégek — a Surgutneftegas és a TNK-BP — érték el, amelyek félmilliárd dollárt takarítottak meg a bekötő vezetékek építésén, mert lelőhelyeikhez így közelebb van a vezeték.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
