A tavalyi évhez hasonlóan idén is rögzítették a szolidaritási szintet: 150 000 lejnél egyetlen község sem kapott kevesebbet, még akkor sem, ha a tanács kritériumai szerint — a fejlesztési terveket, infrastrukturális beruházásokat tekintve — egy lejre sem jogosult volna, mint például Nagyborosnyó. A másik szempont az volt, hogy a pénzügy közvetítésével az algoritmus miatt kevés pénzhez jutó önkormányzatokat kárpótolják. Ilyen például Esztelnek esete: a község mindössze 18 000 lejt kapott volna. Hogy számos önkormányzat mégis kevesebből gazdálkodhat idén, mint tavaly, jórészt az adók behajtásának arányán múlik: Bölön és Kőröspatak esetében ez alig haladja meg az ötven százalékot, így az erdővidéki község közel 300 000 lejjel kapott kevesebbet. Ott, ahol a helyi adókat 90 százalék fölötti arányban sikerült behajtani — Bereck, Ozsdola, Árkos esete —, a juttatást sikerült nagyjából szinten tartani.

Az öt Kovászna megyei város közül négy — Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Kézdivásárhely és Barót — kevesebb pénzt kapott, Barót esetében a leglátványosabb a zuhanás, az erdővidéki város több mint 250 000 lejjel kevesebből gazdálkodik, jóllehet a megyei tanácstól csak 5000 lejjel kapott kisebb összeget, mint tavaly. A 2009-es évhez képest érezhetően — 200 000 lej körüli összeggel — kevesebb jutott Baconnak, Bölönnek, szerencsés helyzetben van viszont Bardoc, Nagyborosnyó, Zágonbárkány — ezek a községek legalább százezer lejjel többet kaptak. Az összköltségvetést tekintve a legalacsonyabb összeg — alig több, mint 300 000 lej — Esztelneknek és Kommandónak jutott, a módosabb települések (amelyek egymillió lejnél többet kaptak a visszaosztás során) közé a nagyobb községek tartoznak: Bacon, Bardoc, Bereck, Csernáton, Csernáton, Gelence, Ozsdola, Uzon, Szentlélek, Torja, Előpatak, Bárkány.

A szerdai polgármester-találkozón az elégedetlenkedők kórusát Daragus Attila torjai elöljáró nyitotta meg, kifogásolva, hogy a tavalyinál jóval kevesebb pénzből kell gazdálkodnia a 3900 lakosú községnek. Értetlenségének adott hangot az elosztás kapcsán, talán ábécésorrendben osztják a pénzt? — kérdezte. Vasile Maxim dobollói polgármester folytatta a sort, a kis települések igencsak kilátástalan helyzetét ecsetelte, hiszen azok pénzügyi szempontból nem függetlenek, ki vannak szolgáltatva a központi forrásoknak. Ádám Attila zabolai polgármester azon települések gondjaira tért ki, ahol nagyszámú roma közösség él, tőlük ugyanis jóformán lehetetlen behajtani az adókat, valamint a rendőrök által megszabott bírságokat. Kiss József zágoni gazda ennek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy a rendőrök sokszor ésszerűtlenül róják ki a bírságot, és csak a polgármesteri hivatal gondját gyűjtik meg, mert a pénzügy adatai szerint azzal a pénzzel papíron rendelkezik a község, de ténylegesen behajtani aligha lehet.

Nagy István baróti polgármester javasolta, hogy az útjavításra szánt pénzt is osszák el az önkormányzatok között, ne a megyei tanács döntse el, mely útszakaszt javítják, ezzel azonban Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsá­nak elnöke nem értett egyet. A baróti vezető az átláthatóság érdekében kérte, hogy a megyei tanács is algoritmus alapján ossza el a pénzt, majd kifejtette, a polgármesterek megkérdezése formális, úgysem változik semmi. Némiképp ehhez kapcsolódott Kiss József megjegyzése, aki emlékeztetett: több hét telt el az erdő-visszaszolgáltatások ügyében összehívott találkozó óta, mégsem történt semmi ez ügyben.