JegyzetRohannak a pénzünk után — Simó Erzsébet

2010. február 10., szerda, Közélet

Emil Boc miniszterelnök megtiltotta az egészségügyi minisztérium szakembereinek, hogy az étkezési bűnadó bevezetésével kapcsolatban bármit is nyilatkozzanak. A második mandátumában Boc szigorú és határozott lett, nem szereti, ha a kormány tagjai bármiről bármit is mondanak. Újabban a sajtóba kiszivárgott hírek szerint csak arról és annyit beszélhetnek, amire a kormány feje felhatalmazást ad.

Így hát most sem Cseke Attila, az egészségügyi tárca vezetője, sem Streinu Cercel államtitkár nem sok szót ejt az egészségtelennek tartott élelmiszerekre kivetett adóról, de kétségtelen, a minisztériumban tovább dolgoznak a törvé­nyen. Nem az egészségünkért, hanem a pénzért. Az ágazat ugyanis végzetes forráshiánnyal küzd, a költségvetésben kiutalt összeg esetleg június végéig tart ki. Pénzt kell tehát keríteni bármi áron az egészségügynek, s ennek legegyszerűbb módja az adóemelés. Igaz, a legkárosabb is, mert általános drágulást eredményez, ez meg növeli az amúgy is nagymértékű szegénységet. S eredménye aligha lesz, mert a napi megélhetési gondokkal küszködő ember keveset ad az egészséges táplálkozásra. Elő kell teremtenie a mindennapi betevő falatot, ha van pénz rá, jobb minőségűt, ha nincs, azt, amire éppen futja. Tehát a minisztérium ama nemes elképzelése, miszerint ,,nem ülhetnek tovább karba tett kézzel, meg kell tanítaniuk — természetesen a románokat — a helyes táplálkozásra", amolyan üres szószátyárkodás. Ugyanis a román lakosság egy része azért táplálkozik egészségtelenül, mert jobb minőségű élelmiszerre nem futja, s ha majd nem tudják megfizetni a gyorséttermek egészségtelennek tartott termékeit, a chipseket, a leveles tésztából készített termékeket, akkor visszatérnek a zsíros kenyérhez, szalonnához, olcsó és rossz minőségű szalámiféleségekhez és a sok kenyér fogyasztásához. Különben Románia lakosságának zöme keveset tud az egészséges táplálkozásról, mert ilyen természetű felvilágosítást alig kapott. Még az iskolákban sem. Ráadásul gyermekeink igen keveset mozognak, a testnevelésórák száma nem elégséges, ezerszámra van olyan tanoda, ahol nincs tornaterem, uszodákat vagy másféle sporttermeket még a nagyvárosokban sem sikerült elfogadható áron a gyermekek vagy a fiatal felnőttek rendelkezésére bocsátani. Csak tiltással, megszorításokkal, különféle adók bevezetésével árdrágulást lehet gerjeszteni, ennek következményeként elbocsá­tásokat, munkanélküliséget és adócsalást, esetleg felvirágoztatni a csempészetet.

Az italokra és cigarettára kivetett bűnadó jó példa erre. Az egészségtelen élelmiszerek különadója is csak a kormány átgondolatlan pénzéhségét mutatja, és az égadta világon semmi köze nincs a lakosság életminőségének javításához.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 771
szavazógép
2010-02-10: Máról holnapra - x:

Kit szolgál a kisebbségi törvény? — Farkas Réka

Kormányzati szerepvállalása első sikereként ünnepli az RMDSZ politikai partnere ígéretét: néhány hónapon belül elfogadja a parlament a kisebbségi törvényt. Ugyanaz az Emil Boc kiáltotta világgá a hírt, aki pár éve még túlzónak nevezte a jogszabályt, mely a kelleténél több jogot biztosít a kisebbségeknek, s kinek pártja mindent megtett, hogy megakadályozza még a törvényről folyó vitát is.
2010-02-10: Közélet - x:

Svájci támogatás kisebbségeknek

Markó Attila kisebbségügyi államtitkár tegnap hivatalában fogadta a svájci Bővítési Alap vezetőségének küldöttségét. A Bővítési Alapot Svájc az Európai Unióhoz 2004 után csatlakozott országok támogatására hozta létre, a 2010-ben Romániában is beinduló programkeret a következő öt év során 181 millió svájci frank bevételt jelenthet a hazai költségvetésnek.