A lajstrom végén megjegyzésként szerepel, hogy időközben valószínűleg páran elhunytak, a többség azonban kiemelt nyugdíjat élvez, vagyis a romániai öregségi átlagjárandóság többszörösét kapja kézhez. Tőkés szerint valószínű, hogy a listán szereplő tisztek egy része ma is aktív, és a Román Hírszerző Szolgálatnál tevékenykedik.

Tőkés László ismét szorgalmazta a romániai egyházak átvilágítását. Kifogásolta, hogy a bukaresti átvilágító bizottság, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács munkája ellehetetlenült az elmúlt évben, mivel jelentősen csorbították hatáskörét. Bírálta a román ortodox egyházat is, amely az államhatalommal egyetértésben hátráltatja a titkosszolgálati múlt feltárását. Ugyanakkor úgy véli, hogy ez a romániai református egyházban is váltakozó intenzitással halad. Emlékeztetett arra, hogy mind az Erdélyi Református Egyházkerület, mind a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület igazgatótanácsa létrehozta egyházkerületi átvilágító bizottságait, és örömmel nyugtázta, hogy a reformátusoknak a múlt tisztázására irányuló szándékai találkoztak a romániai magyar protestáns testvéregyházak törekvéseivel, így az erdélyi unitárius és a romániai evangélikus-lutheránus egyházakkal együtt életre hívták az egyházközi Szakmai Egyeztető Fórumot. Ennek kezdeményezője, Szabó László unitárius lelkész maga is részt vett a tegnapi sajtótájékoztatón, és a csupán 1999-ben elfogadott átvilágítási törvény „kiherélése" fölött sajnálkozott. Jelen pillanatban ott tartunk, hogy az egyházi vezetők kifejezett kérésére lehet átvilágítani az egyházi embereket — és ebben sajnálatos módos a román ortodox egyháznak nagy felelőssége van, ugyanakkor a magyar történelmi egyházak tisztségviselői között is találhatunk olyanokat, akik haszonélvezői a törvény gyengítésének. Bár az Erdélyi Református Egyházkerület és az Erdélyi Unitárius Egyház tízéves késéssel csatlakozott az átvilágítás kérdésében élenjáró Királyhágó-melléki Református Egyházkerülethez, szívós munkával jelenleg egy ütemben munkálkodnak a lusztráció kiteljesítésében — mondotta Szabó László. Ezért is tartották szükségszerűnek egy olyan egyeztetési fórum létrehozását, amely — tiszteletben tartva minden résztvevő autonómiáját — nem a módszertani uniformizálásra, hanem a szakmai tapasztalatcserére és konzultálásra helyezné a hangsúlyt. A magyar történelmi egyházak közül négyen válaszoltak pozitívan a kezdeményezésre, az említettek mellett még a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház csatlakozott. A négy római katolikus püspökség közül kettő jelzett vissza: ők nem a protestáns egyházak által járt és az állami törvény által biztosított utat választották e kérdés tisztázására, és e döntést a protestáns egyházak tiszteletben tartják. A Szakmai Egyeztető Fórum első ülésére márciusban kerül sor.

Tőkés László EP-képviselő tegnap nyilatkozatban is megfogalmazta álláspontját. Szerinte a kommunista-titkosszolgálati múlttal való szembenézés és a volt ügynökök felfedése nem csupán a történelmi múlt, hanem legalább annyira a társadalmi jelen egyik parancsoló feladata, bár maga a szembenézés és átvilágítás nem annyira politikai, hanem főként erkölcsi kérdés. „Nem csupán a volt kollaboránsoktól kell szabadulnunk, hanem volt tartótisztjeiket, a szekusokat, a volt titkosszolgálati főnököket is meg kell neveznünk, akiknek felelőssége az amazokénál is nagyobb. A »parancsra tettem« kifogása sem mentheti őket — mint ahogyan Adolf Eichmann sem igazolhatta magát ezzel" — nyomatékosította.