Most volt, négy évtizeddel ezelőtt, pályafutásunk kezdetén, hogy minden Hargita, Kovászna megyei sporttalálkozón összefutottunk. Esett, havazott, perzselt a nap, süvített a szél, nem számított, mint a szakma hű katonái kitartóan ott álltunk erődünk várfalán, én a betűk, te a képek fegyverét fogtad a kezedben. A célunk egy volt — s ezt annyiszor, de annyiszor megbeszéltük, megfogalmaztuk —, tisztességgel, becsülettel szolgálni lapjaink — a Megyei Tükör, a Hargita — olvasótáborát.
Tetted ezt kiváló érzékkel, hadd mondjam ki tisztábban, egyenesebben: művészi szinten tetted. Hogy állításom nem túlzás, bizonyítják a külföldi és hazai sajtóban megjelent fotóid. Nem volt kevés, de nem a számuk a fontos, hanem sokkal inkább a művészi értékük.
Most volt, négy évtizeddel ezelőtt, amikor oly sokszor beszélgetésünk során megfogalmaztuk: Ne siess, még van időnk...
Úgy tűnik, elfelejtetted. Szó nélkül elmentél. És örökre.
Nagy P. Zoltán, nyugodj békében. Emléked örökké őrizni fogjuk.
Á. K.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
