A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet huszonhárom országot minÅ‘sÃtett adóparadicsomnak, de öt állam idÅ‘közben különmegállapodást kötött Párizzsal az adóügyi információcserérÅ‘l.
Franciaország feketelistája 2011. január 1-jéig érvényes: Párizs legközelebb egy év múlva vizsgálja felül, hogy az általa megjelölt államok közül melyek tettek előrelépéseket a pénzügyi átláthatóság terén.
Európai ország nincs a megnevezett államok között, de három közép-amerikai állam is szerepel a listán: Costa Rica, Panama és Guatemala, valamint az Antillák szigetei közül Dominika, Szent Lucia, Szent Vincent és a Grenadin-szigetek. A listára került többek között még Brunei, a Fülöp-szigetek és Libéria is.
Párizs úgy kÃvánja büntetni a tizennyolc adóparadicsommal együttműködÅ‘ cégeket, hogy a megjelölt országokban jelen lévÅ‘ francia vállalkozások passzÃv jövedelmeire (osztalék, kamat, jogdÃj) kivetett forrásadót ötven százalékra emeli március 1-jén a jelenlegi átlagosan 15 százalékról.
Másik jelentős változás az anyacégnek fizetendő osztalék megadóztatása: jelenleg egy francia vállalkozás által a külföldi illetőségű osztalékban részesülő társaság részére kifizetett (juttatott) osztalék 95 százalékos mentességet élvezhet az osztalékadó alól. Ezt a lehetőséget március 1-jétől nem vehetik igénybe azok a francia cégek, amelyek vállalattal rendelkeznek a listán szereplő országok valamelyikében.
A szenátus szerette volna, ha Svájc is rákerül az adóparadicsomok francia listájára, miután 2009 végén felfüggesztette az adóügyi információkat érintÅ‘, Párizzsal kötött megállapodáÂsának ratifikálását.
Ennek hátterében az a Svájc és Franciaország között diplomáciai viszályt is okozó ügy állt, amelyben a HSBC brit bankcsoport genfi leányvállalatának egyik francia informatikusa több ezer adatot tulajdonÃtott el és bocsátott a párizsi kormány rendelkezésére, amelyeket az fel is használt az adócsalók elleni harcban.
A francia kormány azonban nem támogatta Svájc adóparadicsommá nyilvánÃtását, mivel február 12-én a két ország illetékes hatóságai együtt jelentették be, hogy Bern folytatja a megállapodás ratifikálását.
(MTI—i.)
Több mint tÃzezer magyar üzletembernek lehet offshore vállalkozása — közli a Magyar Nemzet, amely szakemberekre hivatkozva azt állÃtja, hogy az adóparadicsomokba és offshore cégekbe menekÃtett magyar vagyonok összértéke meghaladja a kétezermilliárd forintot. A lap beszámolt arról, hogy az ügyvédi kar egyes tagjai úgy döntöttek: szolgáltatásai közé felveszi az offshore cégalapÃtást. Az offshore társaság jó üzletnek tűnik, s nemcsak a nagy vagyonúaknak éri meg létrehozni. A lapnak nyilatkozó szakértÅ‘k szerint már évi egymilliós nyereséggel is hasznot hajthat az offshore forma.
Önnek is fontos, hogy megbÃzható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? SzÃvesen olvas a háromszéki művelÅ‘dési életrÅ‘l, új könyvekrÅ‘l, szÃnházi elÅ‘adásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kÃnáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
