A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet huszonhárom országot minősített adóparadicsomnak, de öt állam időközben különmegállapodást kötött Párizzsal az adóügyi információcseréről.

Franciaország feketelistája 2011. január 1-jéig érvényes: Párizs legközelebb egy év múlva vizsgálja felül, hogy az általa megjelölt államok közül melyek tettek előrelépéseket a pénzügyi átláthatóság terén.

Európai ország nincs a megnevezett államok között, de három közép-amerikai állam is szerepel a listán: Costa Rica, Panama és Guatemala, valamint az Antillák szigetei közül Dominika, Szent Lucia, Szent Vincent és a Grenadin-szigetek. A listára került többek között még Brunei, a Fülöp-szigetek és Libéria is.

Párizs úgy kívánja büntetni a tizennyolc adóparadicsommal együttműködő cégeket, hogy a megjelölt országokban jelen lévő francia vállalkozások passzív jövedelmeire (osztalék, kamat, jogdíj) kivetett forrásadót ötven százalékra emeli március 1-jén a jelenlegi átlagosan 15 százalékról.

Másik jelentős változás az anyacégnek fizetendő osztalék megadóztatása: jelenleg egy francia vállalkozás által a külföldi illetőségű osztalékban részesülő társaság részére kifizetett (juttatott) osztalék 95 százalékos mentességet élvezhet az osztalékadó alól. Ezt a lehetőséget március 1-jétől nem vehetik igénybe azok a francia cégek, amelyek vállalattal rendelkeznek a listán szereplő országok valamelyikében.

A szenátus szerette volna, ha Svájc is rákerül az adóparadicsomok francia listájára, miután 2009 végén felfüggesztette az adóügyi információkat érintő, Párizzsal kötött megállapodá­sának ratifikálását.

Ennek hátterében az a Svájc és Franciaország között diplomáciai viszályt is okozó ügy állt, amelyben a HSBC brit bankcsoport genfi leányvállalatának egyik francia informatikusa több ezer adatot tulajdonított el és bocsátott a párizsi kormány rendelkezésére, amelyeket az fel is használt az adócsalók elleni harcban.

A francia kormány azonban nem támogatta Svájc adóparadicsommá nyilvánítását, mivel február 12-én a két ország illetékes hatóságai együtt jelentették be, hogy Bern folytatja a megállapodás ratifikálását.

(MTI—i.)

Több mint tízezer magyar üzletembernek lehet offshore vállalkozása — közli a Magyar Nemzet, amely szakemberekre hivatkozva azt állítja, hogy az adóparadicsomokba és offshore cégekbe menekített magyar vagyonok összértéke meghaladja a kétezermilliárd forintot. A lap beszámolt arról, hogy az ügyvédi kar egyes tagjai úgy döntöttek: szolgáltatásai közé felveszi az offshore cégalapítást. Az offshore társaság jó üzletnek tűnik, s nemcsak a nagy vagyonúaknak éri meg létrehozni. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint már évi egymilliós nyereséggel is hasznot hajthat az offshore forma.