1930-ban, nyolcvan évvel ezelőtt búcsúztatta a Kolozsváron megjelenő Orvosi Szemle az orvosprofesszort, egyetemi tanárt és orvos szakírót. 1868-ban született Árapatakon, ahol nagyapja, Jancsó Tamás (1786—1856) a falu református lelkésze volt. Gidófalvi eredetű családként szóródott szét a família a nagyvilágban. Jancsó Miklós a Kolozsvári Egyetemen szerzett orvosi diplomát 1892-ben, és az akkori Purjesz-klinika tanársegéde lett.
Fiatalon őt tartották az Erdélyben endémiásan fellépő malária legkiválóbb ismerőjének. Berlini és breslaui külföldi tanulmányútjairól hazatérve lett a Kolozsvári Egyetem tanára és a Klinikák vezető-orvosa. Mert többedmagával nem volt hajlandó esküt tenni a román állampolgárságra, áttelepedett Szegedre. Itt az ő nevéhez fűződik a belklinika megalapítása. Az egyetemen tanított, ahol a tbc és a reccurens fertőzések szakembere lett. Hamvai Szegeden pihennek. Nevét viseli a Szegedi Tudományegyetem orvostudományi kollégiuma. Életét és munkásságát id. Issekutz Béla írta meg id. Jancsó Miklós és ifj. Jancsó Miklós a két orvostudós című könyvében (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1968). Fia, dr. Jancsó Miklós (1903—1966) a szegedi Orvostudományi Egyetem kétszeres Kossuth-díjas professzora volt, aki számos vakációját töltötte Árapatakon. A dédnagyapa Jancsó Tamás lelkész síremléke a református templom déli portikusza előtt áll. A család távolabbi rokonai Budapesten, Árkoson és Gidófalván élnek.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
