Húsz éve ködösítenek

2010. március 5., péntek, Nyílttér
Érdeklődéssel olvastam az elvetélt 1989-es forradalomról közölt visszaemlékezéseket, tanulságosak és hiánypótlóak. Számomra a nagy élmény a diktátor pár tévében látott utolsó szereplése volt a kaszárnyai budi melletti sortűzzel (ezt szívesen visszatapsolnám más szereplőkkel is).

Figyelemre méltó a lövések utáni por, füst, köd, ami a vesztőhelyet belepte, és amit szakértők szerint lőfegyver nem képezhet. Ma sem tudjuk, hogy milyen ködösítő anyagot használtak, de jófajta portéka lehetett, mert a mai napig hat az események elpalástolásában. Történészek állítása szerint ebből az ősködből képződött demokráciaparódiánk azzal a jelmondattal, hogy ,,a világ proletárjainak nem kell mindent az orrukra kötni".

Több példát lehetne a máig tartó ködösítésre felhozni, de kettőre szorítkozom:

1. Az erdők visszaszolgáltatásáról nemrég tartott nagygyűlésen (amiről a január 26-i Háromszék számol be) a jelen levő megyei, önkormányzati és erdészeti vezetők beismerték, hogy rosszul állunk (azaz országszinten ebben is sereghajtók vagyunk), de — és itt jön a ködösítés — az erdészet nem adhat területeket, mivel azokon utak, épületek stb. vannak a tulajdonában. Vajon ezt hogyan oldották meg a szomszéd megyékben, ahol a tulajdonosok rég visszakapták erdeiket — sok esetben a miénkből is, jogtalanul —, és már el is adtak belőlük? Lehet, hogy vezetőink azért hagyják megoldatlanul e gondokat, hogy a következő választásokon legyen mit ígérni? Netán könnyebb a zavarosban halászni, illetve fát lopni, amíg a tulajdonosnak nincs átadva a terület? Széchenyi István szerint ,,a tulajdon, szorgalom és birtokszerzés lehetőségén múlik a jövő" — nem csoda tehát, hogy gazdaságilag is az utolsó megyék között állunk. Íme, mit gondolnak erről külföldön: ,,a kárpótlások elnapolásával a demokratikus államok folytatják a kommunizmus igazságtalanságait"...

2. Szinte naponta közlik az ország külföldi adósságát, mindig más tételekben, de valahogy kikerekedik egy hetvenmilliárd euró fölötti összeg. Nincs szó viszont a belső adósságról, azokról a kárpótlásokról, amelyeket a 10-es törvény és a Voiculescu-féle törvény szerint saját állampolgárainak kell kifizetnie a román államnak (sok esetben nemzetközi bíróságokon megnyert perek eredményeként). Ez a belső adósság óvatos becslések szerint is eléri a harmincmilliárd eurót, azaz összesen százmilliárdot kell megadnunk. Családokra lebontva ez nagyjából húszezer eurót jelent, amelynek visszafizetéséhez ugyancsak fel kell kötni a nadrágot — ha ugyan marad pénzünk gatyamadzagra. Ha nem marad, akkor mindkét kezünkkel a nadrágunkat kell tartanunk, s hogy fogunk tapsolni vezetőinknek?

TÖLGYES LAJOS, Sepsibükszád

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 760
szavazógép
2010-03-05: Nyílttér - Iochom István:

Levegőben tizenöt jövendő elsős (Visszajelzés)

Tizenöt kézdivásárhelyi elsős helyzete még mindig nem oldódott meg, a szülők egy része nem hajlandó más iskolába íratni gyermekét.
2010-03-05: Nyílttér - :

Miért nincs pénz?

Nicolae Ceauşescu adósság nélkül hagyta az országot, sok pénzzel, mert az üres üzletekben nem volt, amit vásárolni. Az 1989-es forradalom legyőzte a kommunista rendszert, de a gyökere megmaradt. 1990-ben Ion Iliescu, Petre Roman, Adrian Năstase és társaik összeszedték a maradék embereiket, megszervezték magukat, és sok helyen visszaállították a régi vezetőket az ország és a meghagyott javak kirablására.