Magyarország következő kormánya kérni fogja az Európai Uniótól a külföldiek magyarországi termőföld-vásárlási tilalmáról szóló moratórium meghosszabbítását — jelentette ki Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke, miután tárgyalt Dacian Cioloşsal, az unió román agrárügyi biztosával.
A 2013. utáni közös agrárpolitika stratégiájával kapcsolatban Cioloş elmondta: nem szeretné, ha folytatódna a megkülönböztetett támogatási rendszer, ehelyett központi uniós forrásból finanszírozott mezőgazdaságot képzel el. A Kereskedelmi Világszervezetben Magyarország azt az álláspontot képviseli, hogy az Európai Unió határait nem lehet lezárni az élelmiszer-kereskedelem elől. Azzal azonban Magyarország nem ért egyet, hogy olyan helyekről érkezzenek az unió piacára élelmiszerek, ahol nem tartják be az állatjóléti, az élelmiszer-biztonsági, a gyermekmunka tilalmára vonatkozó törvényeket.
Tokaj csak egy van
Keményebb fellépést várnak a magyar kormánytól a tokaji név használata kapcsán a helyi szőlőtermelők és borosgazdák — fogalmazta meg a helyiek véleményét Marcinkó Ferenc, a Tokaji Hegyközségi Tanács elnöke. A tokaji bor nevének védelme azért került újra napirendre, mert a szlovákok szintén bejegyeztették a Tokaj nevet az unióban. Ezzel továbbra sem ért egyet a helyi szőlőtermelő és bort előállító közösség, mivel Magyarország már korábban levédette a Tokaji nevet, és azt az Európai Unió is elismerte. Időközben azonban ezt Tokajra változtatták, mivel a bor származási helyét jelölő földrajzi nevet védették le mint földrajzi árujelzőt. A Tokaji nevet csak akkor használhatták volna Szlovákiában, ha pontosan kijelölik azt a területet, ahol ilyen néven kívánnak bort előállítani. Ez a magyar vélemény szerint 565,2 hektáros termőterületet jelentett volna. Harmonizálniuk kellett volna a tokaji borra vonatkozó előírásaikat is a magyar bortörvénnyel, illetve különféle más jogszabályokkal. Továbbá a tokaji bor egységes minőségét egy közös testület ellenőrizte volna, amivel egy határon átnyúló borvidék jöhetett volna létre.
Növényvédelmi eszközökkel tartható kordában a barnarothadás
A magyar agrárium és növényvédelem felkészült a burgonyaféléket károsító barnarothadás baktériumának kordában tartására. A fertőzött növények termése nem káros az emberekre és az állatokra sem, ezek felhasználhatóak étkezési, takarmányozási, illetve egyéb ipari jellegű tevékenységre, például keményítőgyártás céljára is. Egyetlen kritérium: a hulladékot meg kell semmisíteni, hogy ne veszélyeztesse az egészséges növényeket. A barnarothadás baktériumát zárlati kórokozónak is nevezik, mivel a megtámadott területeket növény-egészségügyi zárlat alá kell vonni. Elsősorban a gazdanövény, a keserű csucsor kiirtásával lehet védekezni, az öntözést pedig adott körzetekben azért kell megtiltani, mert a kórokozó az öntözésre használt vízbe kerülve terjed leginkább, és veszélyezteti a termőkörzeteket. Emellett persze fertőtlenítéssel és más korszerű agrotechnikai eljárásokkal is lehet védekezni, ám ezek többsége drága, például az ultraviola fénnyel való besugárzás.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.