Tegnap fehér karszalaggal tiltakoztak a pedagógusok az egységes bérezési törvény ellen, ma Sepsiszentgyörgyön a prefektúra előtt állnak sztrájkőrséget
A jövő tanévtől kezdődően első osztálytól érettségiig sajátos tanterv és tankönyvek alapján tanulhatják diákjaink a román nyelvet, és minden szinten anyanyelvükön sajátíthatják el a földrajzi és történelmi ismereteket, ellenben a mindenkori kormánytól függ, hogy lesz-e elegendő pénz a kisebbségi iskolák fenntartására. A tegnaptól harminc napig közvitára bocsátott oktatási törvénytervezet már ősztől alkalmazható jogszabállyá válik, ha a közösségi véleményezés után a kormány rábólint, és a parlament elfogadja.
Szerdai ülésén került első olvasatban a kormány asztalára az oktatási törvénytervezet legújabb változata, amelyet az elmúlt két esztendőben másik két jogszabályjavaslat előzött meg (a Cristian Adomniţei- és az Ecaterina Andronescu-féle), de egyiket sem véglegesítették. A Daniel Funeriu tárcavezető nevéhez fűződő változat némileg ötvözi az említett kettőt, de nagyobb hangsúlyt fektet a képességek fejlesztését célzó oktatásra, a diákok tehermentesítésére. A tervezet szerint elemiben húsz, gimnáziumban (amely a jelenlegi négy helyett ötosztályos lenne, magában foglalná a kilencediket is) huszonöt, középiskolában pedig harminc a heti maximális óraszám, 70—80 százalék a kötelező tantárgyak aránya, a többit az iskolára bízzák, a tanóra egynegyedének tartalmáról a pedagógusok határoznak.
Bár első osztálytól érettségiig külön tanterv és tankönyvek alapján tanulhatják a román nyelvet a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok, a vizsgakövetelmények egységesek a román tanulókéival. A földrajzot és történelmet magyarul, de egységes tanterv szerint és románból fordított tankönyvekből tanítják, vizsgázni lehet magyarul is. Változik a középiskolai felvételi, részben módosul a már idén kipróbált új típusú érettségi, az elemi osztályokhoz csatolt iskola-előkészítő évvel együtt tízesztendős lesz a kötelező oktatás.
A diáklétszámhoz kötött fejkvóta szerinti finanszírozás értékét az ország gazdasági helyzetétől függően évente határozza meg a kormány, és szintén a kabinet dönt a kiegészítő összegekről, ami lényeges a kisebbségi iskolák számára, mert ebből lehetne fedezni a sajátos pluszköltségeket. Minden eddigi oktatási törvényhez képest újdonság, hogy a vizsgarendszer tekintetében legalább négyéves állandóságot biztosít, a felvételire és az érettségire vonatkozó módosításokat csak a kezdő (V., illetve X.) osztályokra lehet öt, illetve három év múlva alkalmazni. A több mint százoldalas törvénycsomag a közoktatás és a felsőoktatás szabályozása mellett tartalmazza a pedagógusok jogállásáról szóló törvényt is, ami eddig különálló jogszabályként működött.
(A törvénytervezet tanulmányozható az oktatási minisztérium honlapján: http://www.edu.ro/.)
