Amit látnak, valóban rendhagyó: a Váradi József utca az őrkői cigánynegyed alá érve egyszer csak hosszában kettéválik, egy betonkerítés húzódik jó száz méteren át az úttest közepén, elválasztja az ide épült tömbházsort a romáknak az utca túlsó felén sorakozó családi házaitól.

A ,,berlini fal"-ként aposztrofált betonkerítés tulajdonképpen a tömbházakat különben megillető előteret kiterjeszti, egyúttal elhatárolja — valóban furcsa módon — a szemben lakóktól. Közben az utca széle minden átmenet nélkül a felére szűkül. Városrendezésileg, a forgalom szempontjairól nem is beszélve, nyilván ellenjavallt a megoldás, mely mindezek ellenére évtizedek óta áll fenn, és az erősebb félként fellépő panellakás-tulajdonosok igényeinek tesz eleget. Hogy miért és hogyan, kitűnik Mocsel László alábbi magyarázatából. A telepi élet eleven krónikájának tekinthető ,,Laci bácsi" tanácsosi tisztséget tölt be a Roma Közösségi Házban, fejtegetéseiből egyúttal a roma álláspontot is megismerhetjük eme régóta húzódó vitában.

A telepiek egy csoportja ún. szociális munkásként a tömbházak környékén takarított ottjártunkkor, Laci bácsi és csapata a sajtót és a polgármestert várja ezzel egy újabb eszmecserére.

— Múlt szombaton jártak künn, és beismerték, hogy ilyen kert nem létezik sehol, a törvény eléírja, hogy ezt le kell bontsák, mert itt úgy vagyunk, mint a börtönben, ez a népeket elválasztja egymástól. Egy újságíró mondta: csak a csipkésdrót hiányzik. Mondtam rögtön, hogy az is vót, de leszedtük, nehogy a kölykek felakadjanak. Ő mondta, hogy felső határozat Brüsszelből, mindenütt jóvá volt hagyva, le kell bontani. Hat éve is azt mondták. De a blokkosok kijelentették, hogy akkor ők elköltöznek.

No, itt vita dúl. Vegyük sorra. Először is mióta és hogyan állították ide fel az ominózus kerítést?

— Én a blokkokkal szemben lakok, hiába mondanak minden hülyeséget, én emlékszem, hogy egy üdőben a katonaság bételepedett, akik terepeztek, rakták körbe a messzelátókat a dombokra, itt laktak. Utánuk jött a Szorgalom Szövetkezet, és még vaskaput is szereltek, bent pedig varroda vót, asszonyoknak.

Némi kitérővel tisztázzuk, hogy a panelházak valamikor a nyolcvanas évek elején épültek, nyilván az őrkői nyomornegyed felszámolása is szerepet játszhatott abban, hogy pont ide tervezték őket. A romáknak a szélső lépcsőházba költöztetése azonban nem járt sikerrel, a riporter emlékszik az elhagyott, kifosztott, tönkretett lakások képére, a városban ezzel kapcsolatban keringő rémtörténetekre. A nem roma első lakók is elmenekülhettek innen abból ítélve, amit narrátorunk mesél:

— Egy üdőbe mind elmentek. Akkor hallatszott, hogy a lakások le vannak mind rombolva. Akkoriban a lovak és disznók az ajtó között jártak be, mindenki tudja, az újság megírta.

Emiatt próbálkoztak meg a hatóságok az épületek rendbetételével és fenti hasznosításával, majd — Laci bácsi szerint — új lakók érkeztek, akik „30 000 lejért megvették árverezésen. Tettek ajtót, ablakot, látták a népek, hogy már jöhetnek". A négyemeletes tömbházakban 60 panellakásban szépszámú lakó él, sokan a mai igényekhez igazodó beruházást is eszközöltek tulajdonukban. Közben a falon innen és túl kialakult rend szerint zajlott az élet.

Mára e ,,rendet" több oldalról ismét megkérdőjelezik.

— Mi azt mondjuk, nincs a falra szükség. Mert azt jelenti, hogy mi ki vagyunk közösítve, ki vagyunk zárva a társadalomból evvel a kerttel. A Duna tévés azt mondta, ő Németországban látta a berlini falat, az is ilyen, és valahol nem helyes. Mi megígértük, hogy összetakarítjuk a blokkok háta mögött a helyet. Ugye a blokkosok féltik a kocsiikat. A polgármester oda parkolót akar, mi vállaltuk, a szocsiálmunkásokkal, ha kihozzák az anyagot, kikövezzük. Azt mondta a polgármester, próbáljuk meg helyrehozni a társadalmat. Ne legyen bántódásuk a blokkosok gyerekeinek, kíméljék a kocsikat, román, magyar, cigány barátkozzon. De szombaton nagy cirkusz vót, összegyűltek a blokkosok, azt mondták, ha lebontatja a kertet, akkor a polgármester adjon nekik más lakást, mert ők költöznek el. De mi ígéretet tettünk, hogy minden rendbe jön.

A vita állásáról egyelőre ennyit lehet tudni. Ötvös Viktor másik ,,fehér házi" alkalmazottól megtudtuk, hogy határidőt nem szabott a hatóság a lebontásra, de a telepiek még az idén számítanak rá. Megerősítette: ,,felelősséget vállaltunk, hogy felvigyázunk a tisztaságra, rendbe tesszük a külső Váradit és a belső Váradit is, csak tüntessék el a kertet, mert nekünk nem felel meg, hogy minket elkülönítsenek."