Egészségünk és az egészségügy

Igaz, hogy önbecsülésükben segíti őket, ha felemlegetik az eredményeket, azt, hogy évente közel huszonötezer beteg távozik gyógyultan Háromszék legnagyobb kórházából, százezren fordulnak meg az ide tartozó járóbeteg-rendelőkben, ezerkétszázan születnek, életveszélyes állapotból hoznak vissza betegeket, egyedi műtéteket végeznek sikeresen. És az is igaz, hogy a sokrétű szakmai tapasztalatcserére alkalmasak az olyan találkozók, mint amit tegnap tartott a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Kórház az egészségügyi világnap alkalmából, de ilyenkor azt is el kell mondani, ami nem csak a betegeket, hanem az itt dolgozókat is húsba vágóan érinti. Azt, hogy az öt esztendeje megkezdett felújítási munkálatok miatt rosszak a körülmények, a jó szakorvosok inkább mennek, mint jönnek, a kiváló munkát végző maradók pedig nem kapják meg a kellő elismerést, megbecsülést, félő, hogy itthon tartásuk forog veszélyben.

Kellenek az ilyen találkozók, kell, hogy miként tegnap, szakorvosok álljanak ki orvoskollégáik, asszisztensek és ápolók elé, és beszéljenek az osztályuk munkájáról, a sikerekről, de az is fontos, hogy az egészségügyi világnapon itt és most elmondják, miért beteg egy olyan kórház, amelynek valamikori hírnevére büszke volt egész Háromszék, de még Erdély összmagyarsága is.