Mert túlélték. Nemcsak vegetálva, hanem szorgos munkával, szolidaritással, hazaszeretettel, kemény tanulással, hagyományok őrzésével. Az anyaországbelieknek lenne mit tanulniuk a székelymagyaroktól. (...)

A világtalálkozó központi eseménye volt a Kézdiszentlélek fölé magasodó Perkőn álló Árpád-kori templomban, a Szent István-kápolnában tartott Szent István-napi szentmise és búcsú. A kápolna Háromszék leglátványosabb műemlékei közé tartozik, ahol évente megrendezik a Szent István-napi búcsút a Háromszéken és Csíkban élő hívek számára. A kápolnához legkönnyebben a kézdiszentléleki katolikus templomtól juthatunk el, mintegy egyórás sétával. A kápolna kulcsát a kiskászoni harangozó őrzi, aki kérésre kinyitja a csodálatos műemléket.

A Perkő-tető tengerszint feletti magassága 719 méter. Északról a Csíki-havasok és az Úz folyó völgye, keletről a Nemere-hegység és a Lassúág patak völgye, délről a Háromszéki medence, nyugatról a Bodoki-havasok és a Kászon patak völgye határolja. A honfoglalás után a tetejére erős királyi vár épült, amelyet Szentlélek várának neveztek. A középkorban harcászati, bíráskodási és egyházi szempontból is nagy szerepe volt a központi helyen magasodó Perkőnek és a várnak. A hagyomány szerint a tető arról kapta a nevét, hogy itt mondtak ítéletet Kézdiszék népe peres ügyeiben. A tetőt koronázó kápolnát a XIII. században építették román kori stílusban, négykaréjos, lóhere alakú alaprajzzal. A tatárjáráskor elpusztított Szentlélek várának helyére építették, feltehetően annak köveit beépítve. Különlegesen szép a XVII. században készült faragott reneszánsz ajtókerete, és a belső falon látható néhány, magyar szentet ábrázoló töredékes freskó, amely átfogja a kápolna egyik belső falát. Szent István, Szent Imre és Szent László, valamint két püspök arcképét mutatja. A három Árpád-házi szent a bölcsességet, a vitézséget és a tiszta erkölcsöt szimbolizálja a magyarságnak.

A fátlan, csupasz tetőn állva felejthetetlen panoráma bontakozik ki. Előttünk az egész Háromszéki medence, a Csíki-, és a Bodoki-havasok. A szépen művelt földek zöld, augusztusra már sárguló sávjai a székelység szorgalmát dicsérik.

A világ minden részéből Háromszékre sereglett magyarok hazatértek. Mindig is ezt a fenyvesekkel borított, ízes nyelven beszélő emberek lakta tájat, legősibb kultúránk hagyatékát őrző, gyönyörű tájat tekintették hazájuknak. Hiába volt a nagyvilág pénze, csillogása, a tenger hullámainak mormolása, a Székelyföld visszahúz minden magyart, aki egyszer megfordult ezen a vidéken, vagy volt olyan szerencsés, hogy itt ringatták bölcsőjét. Ez a két nap olyan falakat döntött le a szétszakított nemzet lelkében, amely bizonyára meghozza a maga gyümölcsét. A Perkő-tetőn gyülekező székely magyarok olyan magot alkothatnak, mint a Bibliában a mustármag. Elindíthatnak egy erjedést, amelynek eredménye a nemzet szoros, lelki egyesülése lesz, amit semmilyen hatalom nem tilthat és nem törhet meg.

A Perkő ez év 2007 Szent István-napjától mérföldkő lesz a magyar történelemben. Mérföldkő, amely kijelölte a harmadik évezred egyetlen járható útját. (Demokrata)