A falu mintegy kétezer hektáros termőterületét tíz juhász és több száz-, akár ezerfős nyája vette birtokba, ott és akkor legeltetnek, amikor kedvük szottyan, a gazdák meg — akik földjeik után adót fizetnek — kénytelenek ezt szótlanul tűrni, mert a nyájat a nem épp barátságos és verekedésre mindig kész juhászok mellett nagyszámú elvadult kutya is őrzi. A juhászok, akik ugyancsak nagyajtaiak, vásároltak harminc-negyven hektárnyi legelőt, bérbe is vettek bizonyos területeket, de közel sem annyit, mely juhaiknak elég lenne. S gyakran szabadjára engedik nyájaikat. A helyzet a faluban is megrontotta az emberek közti viszonyt. Az elmúlt esztendő során megmódosodott juhosgazdák semmibe veszik falustársaikat, lekezelik őket, ha kell, az ököljoggal élnek. A helyzetet orvosolni lehetne, legelőt, földet vásárolhatnának, vagy bérelhetnének, de — úgy látszik — ilyen apróságokkal nem bíbelődnek.

Nagybacon polgármestere, Bardócz Csaba ismeri a helyzetet. A községi tanács legeltetést szabályozó rendelkezéseket fogadott el. De a juhászok egy része erre fittyet hány. Az elmúlt hét év alatt hét alkalommal százmillió régi lejnyi büntetést is kiróttak, falugyűlésen is beszéltek a kialakult helyzetről, igazi javulást mégsem értek el. Kicsit a falu kisgazdáit is hibásnak tartja a polgármester, mert nem tartanak össze, nem lépnek fel közösen a juhász-kiskirályok ellen.