A Borbély László előző minisztersége idején megígért tizenöt szociális lakás építésének terve mára füstbe ment, a roma közösségi rendőrök alkalmazása szintén, a polgármester meg hiába minősíti multikulturálisnak városát, ha a városháza főleg „ló- és szekérforgalmi" ügyet (a cigány szekeresek meg nem engedett helyeken közlekednek) lát ma a cigánykérdésben, és a Váradi József utcát kettéosztó fal eltüntetése helyett ma már inkább „a szellemi falak lebontásáról" beszél. A rendőrség képviselője szerint „csupán a 25—30" törvénysértővel lenne baj, a többivel nem, viszont mint kiderült: a város a romákra kirótt pénzbírságok miatt is százmilliós központi költségvetési kiutalásoktól esett el, azok kiosztásakor ugyanis figyelembe veszik azt is, a városi bevételeknek hányad része marad behajtatlan.
A romák pedig nem fizetnek, jórészt, mert nincs nekik miből, illetve miként egy hozzászóló szóvá tette: nem várható el, hogy ,,a sok éhes otthoni száj helyett" a kincstárat etessék szűkös napszámukból. A városi bevételeket illető megdöbbentő bejelentésre a rendőrparancsnok mindenesetre rögtön igyekezett reagálni, át kell nézni, mely pénzbüntetéseket lehetne „munkanapi" kötelezettséggé átminősíteni — mondotta —, hogy a városi statisztikákon javítani lehessen.
Kiderült a tanácskozáson, a cigány szekereseknek anyagilag gondot jelent az elrendelt táblacsere-kötelezettségnek eleget tenni, napi 10—20 lejt ha meg tudnak keresni, abból nem futja illetékekre, emiatt nem tudják kifizetni a születési bizonyítványokért kért száz lejt sem.
A roma hozzászólók kifogásolták továbbá, hogy táncaikat mások mutatják be, holott azt ők szeretnék megtenni, mire Dima Mihály, az Amenkha Egyesület elnöke közölte, a kapott 1500 lejből saját táncosaik számára ruhát fognak vásárolni, hogy a Szent György-napi nagyszínpadra is kiállhassanak. Másik felszólaló legelőt kért, és hogy az Olt menti árterületet továbbra is kaszálhassák, mint korábban, hogy ne kényszerüljenek lopásra. A munkaadók pedig ne utasítsák el a jelentkezőt csak azért, mert cigány. Dima József őrkői lakos felidézte, hogy korábban tíz-tizenöt házanként tisztasági felelősöket neveztek ki, azok hatására nagyobb volt a rend, jobb volt a szervezettség, azt a rendszert kellene hát ismét bevezetni.
Lapunk legelőkre, utcaépítésre vonatkozó kérdésére Antal Árpád polgármester azt felelte: „nem lehet a város magyar és román lakosságának adóját mindig erre fordítani, így mások is követelhetnének ingyen", de a legelőbővítést megfontolják. Utcahálózat valóban kellene az Őrkőn, egyelőre az ide vezető utcák csatornázása, feljavítása folyik. Végül a polgármester feljegyezte azt a javaslatot, hogy a villany nélkül tengődő családokon egy áramfejlesztővel lehetne segíteni, és a jelen levők végignézték a fiatal cigány táncosok valóban színpadra kívánkozó, szilaj, temperamentumos műsorát.
És még egy megjegyzés: az őrkői romák anyanyelve a magyar. Aki velük valóban szót akar érteni, az nem szövegelhet másfél órán át románul, mert azt egész egyszerűen nem értik.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
