Közös európai védelempolitika
A közös európai védelempolitika kiépítését sürgette a német, a francia és a lengyel külügyminiszter. A weimari háromszöghöz tartozó országok külügyi vezetői bonni találkozójukon úgy ítélték meg, hogy erre Európa cselekvőképessége érdekében van szükség. A miniszterek a katonai együttműködés erősítésében, és abban állapodtak meg, hogy 2013-ra bevetésre kész lesz egy közös, úgynevezett weimari dandár.
Elfogadott flottaszerződés
Az ukrán parlament és az orosz alsóház ratifikálta az ukrán—orosz flottaszerződést. A megállapodás értelmében Oroszország tíz évre mintegy 30 százalékkal csökkenti az Ukrajnának szállított gáz jelentős, előre meghatározott részének árát, s cserébe az orosz Fekete-tengeri flotta az érvényes szerződés lejárta után 2042-ig használhatja a Krím-félszigeten a szevasztopoli haditengerészeti támaszpontot. A ratifikáció kijevi vitáját még az ukrán parlament sok tettlegességet látott falai között is szokatlan felfordulás kísérte.
Az első török származású német miniszter
Viharos előzmények és heves viták után letette a hivatali esküt Németország első migrációs hátterű, török származású minisztere. A 38 esztendős Aygül Özkan Alsó-Szászország tartomány szociális és integrációügyi minisztere lett. A fiatal politikusnő a konzervatív CDU tagja, és máris hatalmas vihart kavart egyik első nyilatkozatával, amelyben a feszületek, illetve keresztek eltávolítását sürgette a tartományi állami iskolákból, arra hivatkozva, hogy azoknak semleges helynek kell lenniük.
Megvan az orosz—norvég tengeri határ
Oroszország és Norvégia megállapodott az Északi-sarkkörön túli tengeri határainak kijelöléséről. Jens Stoltenberg norvég kormányfő és Dmitrij Medvegyev orosz elnök Oslóban tartott tárgyalásuk után közölte: már csak néhány technikai részlet kidolgozására van szükség, hogy a Barents-tenger térségében meghúzzák a két országot elválasztó határvonalat. Moszkva és Oslo ezzel negyven éve tartó vitát zárt le. A szóban forgó 176 000 négyzetkilométeres térség jelentős kiaknázatlan kőolaj- és földgázkészleteket rejt magában.
Dodik tagadta a srebrenicai népirtást
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke nyíltan tagadta egy szerb lapnak adott nyilatkozatában, hogy népirtás történt volna a kelet-boszniai Srebrenicában. Valójában 3500 áldozat volt a hivatalosan megállapított 8000 helyett — idézte tegnap Dodikot a Novosti belgrádi napilap. Azt állította, bizonyítéka van arra, hogy a halálos áldozatok listáján szereplő emberek közül több mint 500 még életben van, további 250 feltételezett áldozatot pedig nem is Srebrenicában öltek meg.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
