Úgy találták, az építkezésben van a legnagyobb ,,üzlet" — azt az időszakot fogták ki, amikor az ország gazdasága látványosan növekedett —, ezért minimális tőkével nekikezdtek építőanyagot forgalmazni. Induláskor a cég székhelyéül Antal Kund Attila nyujtódi lakása szolgált, Kézdivásárhelyen pedig a Céhtörténeti Múzeum mögött, a Kőrösi Csoma Sándor utcában a polgármesteri hivataltól béreltek egy hetvennégy négyzetméteres raktárhelyiséget, amit elég rövid idő alatt kinőttek. Az elég gyatra állapotban levő épületbe nem is mertek nagyobb összeget beruházni, mivel a városháza nem kötött velük hosszabb időre szerződést, ugyanis az ingatlan per alatt állt, egykori tulajdonosa visszaigényelte.

Minden nyereséget fejlesztésre fordítottak

Antal Kund Attila, a cég ügyvezetője érdeklődésünkre elmondta: induláskor a cégnél csak üzlettársával ketten dolgoztak, mára az alkalmazottak száma elérte a harmincötöt. Kezdéskor saját járművel sem rendelkeztek, az első gépkocsit az évi jövedelemből vásárolták meg. Most már öt kamionnal dolgoznak. Az első év teljes nyereségét visszafordították a cégbe. Nem volt nagy összeg: ezer-ezerötszáz euró. Látva, hogy a cement piaca dinamikus fejlődésnek indult, elkezdték annak nagybani forgalmazását a megyében, a Holcimmel kötöttek szerződést, mely mai napig érvényes, a kézdivásárhelyi cég a Holcim egyik legrégebbi ügyfele. Banki hitelből és saját profitjukból 2001 végén megvásárolták az első kamiont. A felvett hitel kamatjának törlesztésére az Új Kézfogás Közalapítványtól nyertek támogatást. A cég életében 2002 jelentette a rekordévet, amikor megháromszorozták az előző év forgalmát. 2003-ban a Budai Nagy Antal utcában bérelt területen raktárhelyet alakítottak ki. Időközben a cementgyárak piacpolitikát változtattak, és csak a nagybani forgalmazókkal álltak szóba, ezért döntöttek úgy, hogy a cement mellett friss betont is kezdenek forgalmazni, hogy megőrizzék a piacot. 2004-ben újabb üzletterv született, keverőgépet vásároltak. Eredetileg a betonállomást a Budai Nagy Antal utcai telepre tervezték, de ellenvetések miatt ez nem valósulhatott meg. Vásároltak egy 56 áras területet a Május 1. utcában, az egykori városi strand mögött. A 2004-es esztendő ráment az engedélyek beszerzésére, gyakorlatilag a kivitelezéshez 2005 tavaszán, pontosan öt éve kezdtek hozzá. E célból újabb hitelt vettek fel. A területet szántóföldként vásárolták, beltelekké minősítése majdnem még egyszer annyiba került, mint maga a telek. Jelenleg az Euroconstruct Kft. három telephellyel rendelkezik, kettő — építőanyag-raktár és betonkeverő-telep — a céhes városban, tavaly augusztusban Kovásznán létesítettek egy eladási munkapontot, mely növekedőben. Így aztán e három helyen minden építőanyag megtalálható. A megvásárolt építőanyagot a cég járműveivel el is szállítják a megrendelő címére.

A gazdasági válság őket is érintette

Antal Kund Attiláékat sem kerülte el a válság, a 2008-as évhez viszonyítva mintegy harminc százalékkal esett vissza forgalmuk, ami nem járt személyzetelbocsátással, de a múlt évet minimális jövedelemmel zárták, ezért nem lehetett nagyobb fejlesztést eszközölni. 2009 nehéz esztendő volt, a munka mennyisége megmaradt, viszont a nyereségrész és az áruk értéke csökkent. 2010 áprilisától, úgy néz ki, ismét kezd visszatérni a vásárlókedv.

Felújítják az egykori strandot

Amikor a cég irodáit átköltöztették az egykori strand mögé, a két tulajdonos kezdett érdeklődni a létesítmény iránt. Megtudták, hogy már kétszer meghirdették az eladását, de nem jelentkezett rá vevő. A harmadik licitre beneveztek, és megvásárolták a strandot a polgármesteri hivataltól. Az adásvételi szerződést decemberben írták alá, az árat azóta teljes egészében kifizették. Kiváltották az átalakításhoz szükséges építkezési engedélyt, és elkészíttették a majdani élményfürdő tervét is.

A látványterv

A felújítást két lépésben képzelték el, először a meglévő épületet és a fürdőmedencét újítanák fel, az épületnek csak a falai maradnának meg, itt kapnak majd helyet az öltözők, a zuhanyozók és a mosdók. A nagy, három és fél méter mély medencét is teljesen átépítik, nem egy medence készül, hanem kettő, egy a felnőttek és egy a gyermekek számára. Szabadidő-medencét, nem úszómedencét szeretnének. A strandhoz másfél éve még vásároltak területet, ahová két kombinált pályát építenek. Második lépésben készülne el a fedett uszoda és egy kis vendéglő. Már javában folytak a tárgyalások egy brassói bankkal a hitel felvételéről (amit jóvá is hagytak), amikor bekövetkezett a gazdasági válság, ennek okán felülbírálták kérésüket, és azt találták, az új helyzetben már csak Bukarest dönthet. Mivel a cég az építőiparhoz tartozik, nagyobb a kockázat, ezért megvonták a hitel folyósítását. A kivitelezésről a cég nem mondott le, önerőből elkészítették a kerítés egy részét, és az egyik pálya alapját, illetve a medence alja is előkészítve.

A siker titka a kitartás és a következetesség

A két fiatal közgazdász viszonylag későn, tíz évvel a rendszerváltás után vágott bele a magánvállalkozásba, de ettől függetlenül sikeres céget tudhatnak magukénak. Antal Kund Attila szerint a siker titka a kitartásban rejlik, ez a legfontosabb tényező, hiszen mindig akadnak nehézségek, de nagyon fontos a következetesség, hogy kiálljanak az elveik mellett, mert ezt az ügyfelek is értékelik. Nem szabad megtorpanni, egy helyben maradni — magyarázza —, hiszen a válságnak előbb-utóbb vége lesz, ezért a cégfejlesztésről nem mondanak le, mert amikor ismét fellendül az építőipar és a román gazdaság, arra ébredhetnek, hogy rég lemaradtak. Tervük számtalan, ám az anyagiak szabnak határt. A betonkavaró telepet szeretnék bővíteni. Jelenleg a gyártott betontéglák bevizsgáztatása folyik, a közeljövőben újabb típusokkal bővítik a kínálatot. A friss beton iránt növekedőben a kereslet, az emberek egyre inkább rájönnek, hogy ennek minősége jobb, mint a házilag elkészítetté, és árban kevés az eltérés. Mindehhez újabb felszerelésekre, gépekre lesz szükségük.