Nyolcvan évvel ezelőtt, 1930-ban helyezték örök nyugalomra Budapesten a Farkasréti temetőben. Jeles történész volt, és publicista, 1854-ben született Gelencén. Nevét felvette a községközpont iskolája, amelynek épülete előtt bronz mellszobra áll (Petrovits István alkotása, 2001).
A fiatalabb háromszéki értelmiségi réteg alig ismerheti, hiszen munkáinak zöme index alatt volt a totalitárius rendszer idején. Erdély története című könyve Kolozsváron jelent meg 1931-ben a Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt. kiadásában. Bár cenzúrázta az akkori rezsim, használatát mégis betiltották. Példányait, ha megtalálták, miként e sorok írójától is (1968. október 3-án), elkobozta a szekuritáté. Jancsó Csíksomlyón és Kolozsvárt tanult, ott és Bécsben szerzett tanári oklevelet, nemsokára bölcsészdoktori címet kapott. Aradon, majd Budapesten tanárkodott, megalapította a Közoktatási Szemle című folyóiratot. 1916-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagja. Az interbellum idején foglalkoztatta a román fennhatóság alatt lévő Erdély helyzete, a dák—román folytonosság kérdése, az akkori románság nemzetiségi törekvései és a román irredenta mozgalmak története. Munkássága szerteágazó, cikkeinek, műveinek lajstroma hosszú.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
