Nem kell az amerikai jelenlét
Az irakiak többsége szerint az amerikai katonai jelenlét csak rontott országuk biztonsági helyzetén, valamint a politikai és gazdasági kibontakozás lehetőségén — derült ki a tegnap Washingtonban ismertetett felmérésből. Az arab ország lakosságának 47 százaléka a szövetséges haderő azonnali távozását látná szívesen, ez a mutató tizenkét százalékkal magasabb annál, amit márciusban, az amerikai csapaterősítési taktika kezdetén mértek. Az amerikai ABC, a brit BBC és a japán NHK televízió által közösen végzett közvélemény-kutatás eredménye szerint a népesség 57 százaléka — a megkérdezett szunniták közül szinte mindenki, a síitáknak nagyjából a fele — elfogadhatónak tartja a koalíciós erők elleni támadásokat.
Kitoloncolták a volt kormányfőt
Az iszlámábádi repülőtéren őrizetbe vették, és azonnal Szaúd-Arábiába toloncolták Navaz Sarif volt pakisztáni kormányfőt, aki hét évi száműzetés után tért haza tegnap Pakisztánba, hogy megdöntse Pervez Musarraf elnök hatalmát. A korrupciós vádakkal őrizetbe vett Sarifot egy korábbi megállapodás alapján továbbra is befogadják Szaúd-Arábiában. Sarif két ízben — 1990 és 1993 között, valamint 1997 és 1999 között — volt az ázsiai ország kormányfője. Hatalmát a jelenlegi tábornok-elnök, Musarraf döntötte meg katonai puccsal 1999-ben. Az államcsíny után megállapodott a Musarraf-rendszerrel abban, hogy külföldre, Szaúd-Arábiába távozik, és legalább tíz évig nem tér haza. A pakisztáni legfelsőbb bíróság az idén augusztus végén kimondta, hogy e megállapodás semmis, és Sarifnak joga van hazatérni.
Bölcsek tanácsa
Támogatásáról biztosította a német kancellár tegnap a francia elnöknek azt a javaslatát, hogy tekintélyes európai politikusok részvételével hozzanak létre egy úgynevezett ,,bölcsek tanácsát", amely a kontinens jövőbeni kilátásaival foglalkozna, és javaslatokat tenne az Európai Unió legmegfelelőbb struktúrájára. Egyetértettek abban, hogy előnyösebb lenne, ha a tanács nem aktív, hanem a napi politikától bizonyos távolságot tartó, tekintélyes politikusokból állna. Angela Merkel és Nicolas Sarkozy erről a Berlin közelében fekvő Meseberg kastélyban tartott tanácskozáson állapodott meg, amely kettejük harmadik találkozója volt Sarkozy hivatalba lépése óta. A délelőtti megbeszélésen egyetértettek az Afganisztán biztonságát és újjáépítését célzó közös lépések szükségességében, továbbá a nemzetközi hitelválság kapcsán a pénzpiacok nagyobb átláthatóságát sürgették.
Szerbia EU-tag lehet
Az Európai Unió megállapodott Szerbiával a megkötendő stabilizációs és társulási egyezmény tartalmáról — jelentette be tegnap Brüsszelben Olli Rehn, az EU bővítési biztosa, miután megbeszélést folytatott Bozidar Djelic szerb miniszterelnök-helyettessel. Mint hangsúlyozta, az unió az eddiginél intenzívebb, teljes együttműködést vár el Belgrádtól a délszláv háborús bűnösök ügyében eljáró hágai nemzetközi törvényszékkel. A sajtótájékoztatón Djelic azt a szerb célkitűzést hangsúlyozta, hogy az ország csatlakozhasson az Európai Unióhoz.
Bizonyítható:
volt Holbrook—Karadzic megállapodás
Bizonyítékok vannak rá, hogy a boszniai háború lezárását követő évben valóban megállapodás született Richard Holbrook, Washington akkori balkáni közvetítője és Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök között — jelentette ki a hágai ENSZ-törvényszékkel való kapcsolattartásért felelős belgrádi hivatal vezetője. A megállapodás híre idén márciusban bukkant föl a szerb sajtóban, sőt, a Republika montenegrói lap leközölte az 1996 nyarán kelt egyezség fakszimiléjét. Az okmány szerint a hágai Nemzetközi Törvényszék körözési listájának élén szereplő volt boszniai szerb elnök eltűnik a politikai életből, cserébe 600 000 dollárt, biztos lakóhelyet és hatfős őrizetet kap az amerikai kormánytól, és értesítik minden, a biztonságát érintő fejleményről. Az amerikai kormány és Holbrook is tagadja, hogy létezne efféle egyezség.