Az új törvény gyengíti az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) hatáskörét. A jogszabály szerint ezentúl nem számít bűncselekménynek, ha a tisztségviselők pontatlanul töltik ki vagyonnyilatkozatukat. A vagyonellenőrök ezentúl nem kérhetik a bíróságtól, hogy kobozzák el a vagyonnyilatkozattal összhangban nem levő, úgymond igazolatlan vagyonrészt. A feddhetetlenségi ügynökség munkatársainak azt kell vizsgálniuk, hogy a vagyonnyilatkozatban feltüntetett javak és a tisztségviselő jövedelme között van-e vagy nincs megfelelés. Az új jogszabály arról is rendelkezik, hogy a tisztségviselőknek egy titkos — csak a vagyonvizsgáló intézményhez eljuttatott — és egy nyilvános vagyonnyilatkozatot kell kitölteniük. Ez utóbbi nem tartalmaz olyan információkat, amelyeket a törvényalkotók úgy ítéltek meg, hogy a magánszférát sértik.

Monica Macovei volt igazságügyi miniszter — aki az intézmény létrehozásának legfőbb szorgalmazója volt — élesen bírálta az új jogszabályt amiatt, hogy a nyilvánosság nem férhet hozzá többé a teljes vagyonnyilatkozatokhoz. Két civil szervezet hasonlóképp bírálta a jogszabályt, arra kérve Traian Băsescut, ne írja alá a törvényt, mivel az nem teszi lehetővé a feddhetetlenségi ügynökség hatékony működését.