Őszi események
Az Asimcov kézdivásárhelyi területi irodája szervezésében szeptember 14—16-án hatodik alkalommal szervezik meg a Kézdi Expót. Az autó- és termékkiállítást a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központban rendezik be. Szombaton 11 órától autóparádé, 16 órától trialbike-bemutató és gyorsulási verseny az iskola előtti útszakaszon. A kiállítás péntektől vasárnapig 10—18 óra között látogatható.
Az Asimcov idén szeptember 28—29-én szervezi meg a Kovászna Megyei Vállalkozói Napokat. A rendezvény programjában szerepel több konferencia és számos kísérőrendezvény. Javaslatokat várnak a tagoktól a további programokra.
Egy oldal a megyéről
Valamivel több, mint egy oldal foglalkozik Kovászna megye turisztikai bemutatásával abban az angol nyelvű kiadványban, amelyet a National Geographic Society adott ki a romániai utazási lehetőségekről. A húszezer példányban megjelent angol nyelvű kiadványt az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban terjesztik majd. A hivatalos bukaresti bemutatón Nicholas Taubman amerikai nagykövet méltatta. Az eseményen jelen levő Herman Rosner kamaraelnök háromszéki látogatásra hívta a nagykövetet és feleségét.
Jeremie-program
Az Európai Fejlesztési Alap hamarosan számlát és irodát nyit a kis- és középvállalkozók számára indított Jeremie-program 100 millió eurós keretének kezelése érdekében. A kedvezményes kölcsönöket az alap által kiválasztott pénzintézetek végzik majd. A pénzügyminisztérium szerint az összeget garanciákra és tőkebiztosításra lehet fordítani, 2015-ig egy állandóan felhasználható alapként kívánják működtetni. A kölcsön odaítélésének feltételeit a kezelő intézmények szabják majd meg.
Külföldi tőke
Románia a következő négy esztendőben évente átlagosan 7 milliárd dollár külföldi befektetésre számíthat az Economist Intelligence Unit (EIU) előrejelzése szerint. Az idén 9,8 milliárd dollárnyi működő tőke beáramlása várható, miután tavaly, a gazdasági növekedés felgyorsulásának köszönhetően, 11,4 milliárd dollárt fektettek be külföldi cégek Romániában. (MTI)
Uniós ötletek
Az Európai Bizottság egy hétfőn elfogadott dokumentumban útmutatást ad a tagállami és a regionális hatóságoknak, hogyan kapcsolják össze a felzárkóztatási programokat a kutatást és az innovációt támogató uniós programokkal. Az európai régiók három uniós finanszírozási forrást is igénybe vehetnek kutatási és innovációs potenciáljuk fejlesztéséhez: a kohéziós politikát (az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Európai Szociális Alapból), a Hetedik Kutatási Keretprogramot (FP7), azon belül is a Kutatási Potenciál és a Tudásrégiók cselekvési programokat, valamint a Versenyképességi és Innovációs Programot, ami vállalatokat és vállalkozói tevékenységet támogat. Mindhárom programnak különböző jogi alapja van az EU-szerződésben, eltérő területeket céloznak meg, és végrehajtásuk módszere is más. Az Európai Bizottság most egy olyan útmutatót kínál a tagállamoknak és régióiknak, amely megkönnyíti számukra a három eszköz szinergiáinak jobb kihasználását és a források ötvözését. A bizottság az év végéig egy gyakorlati útmutatót kíván közzétenni, amely segíteni fogja a kutatóintézeteket és a cégeket a számukra legmegfelelőbb finanszírozási források beazonosításában. Brüsszel a nemzeti és a regionális hatóságok közötti jobb információcserét is szorgalmazza annak megállapítására, hogy milyen szervezetek részesülnek támogatásból a kutatási keretprogramból, illetve a versenyképességi és innovációs programból, és ehhez nyújthassanak kiegészítő támogatást a regionális politikai alapokból. A kutatási és innovációs ráfordítások mértékét illetően az uniós tagállamok között rendkívül nagyok az eltérések: míg Románia és Ciprus GDP-jének alig 0,4 százalékát fordítja ezekre a célokra, addig Svédországban 3,9 százalékos a szint. (Bruxinfo)
