Annál is inkább felvillanyozott Sebestyén Mihálynak a Háromszék május 10-i számában egy sepsiszentgyörgyi repülésről megjelent közleménye, mivel jegyzeteim között nem találtam ennek nyomát.
Nosza, böngészésre újonnan kezembe vettem a Székely Nép 1913-as évfolyamának megfelelő számait, s valóban, a július 1-jei 72. számban rátaláltam a július 6-ra hirdetett repülőnap beharangozására, melyet aztán a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt előbb 20-ára, majd 27-ére halasztottak. Közben közölték, hogy Kasulakov Vladimir távolsági repülése Brassóból Sepsiszentgyörgyre lesz, s városunk lakosai máris készülnek, ,,hogy magaslatról megszemléljék a muszka vászonmadarat". Sajnos, 27-én a délelőtti órákban Szentgyörgyön jégeső és óriási vihar vonult át, s így a repülés elmaradására következtethetünk, s többé arról sem szól napilapunk, hogy vajon Brassóban felszállt-e a neves orosz pilóta.
Jelen írásom célja nem is annyira az elmaradt esemény okainak felelevenítése, mint inkább a Feketehalomban született Albert Ziegler repülőkonstruktőr egy évvel későbbi, 1914. június 28-i sepsiszentgyörgyi bemutatója. Azt a tényt, hogy Kasulakov 1913. július 27-én mégsem indult el gépével Sepsiszentgyörgyre, bizonyítja, hogy a Székely Nép 1914. évi 60. számában azzal a megjegyzéssel ajánlja be Ziegler repülését, hogy ,,eddig vármegyénk területén soha nem volt repülőverseny, sőt, a lakosság közelről sem láthatott még repülőgépet".
Ziegler Albert (1888, Feketehalom — 1946, Halle) előbb Svájcban, majd Berlinben tanulta a repülőépítés elveit (gyermekkorában több alkalommal ereszkedett le két esernyőből eszkábált szerkentyűjével Feketehalom háztetőiről). 1912-ben a Siemens cégnél elkészítette első monoplánját, majd szülőföldje lakosainak 15 000 koronás adakozásából egy 120 lóerős Mercedes motor beszerelésével konstruálta meg repülőjét, mellyel 1913-ban Feketehalomban 3000 méter magasságba emelkedett. Összes repülésének száma 90, melyből Erdély területén 35-öt hajtott végre.
Visszatérve a sepsiszentgyörgyi repülőnapra, jegyezzük meg, hogy Ziegler bemutatóját június 11-én (Úrnapjára) szerette volna megtartani saját tervezésű, Segesváron épített monoplánjával, mellyel pünkösdkor Brassóban ötször szállt fel utasokkal 1500 méteres magasságig. A mai Szemerja negyedi platón, Nagy Ferenc birtokos telkén szerette volna bemutatni a repülést, ahová Brassóból gépével tizenkét perc alatt érkezett volna meg. Személyenként 50 koronáért utas szállítását is kínálta. A kedvezőtlen időjárás és a rossz körülmények miatt (esőzés, felázott talaj) előbb 14-ére, majd egy sajnálatos félretájékoztatás miatt (Szentgyörgyön ismét esik az eső) 21-ére halasztották. Ziegler bejelenti, hogy az utolsó halasztás a következő vasárnap (július 28.), s azon sejtelmének is hangot ad, hogy netán ,,a szentgyörgyiek azt hiszik, nem tudok repülni, meg akarom mutatni, hogy tudok".
A Székely Nép a következő napokban a szarajevói merényletről adva elsősorban hírt, július 2-i számában csak szűkszavúan közli, hogy Ziegler vasárnap megtartotta repülőversenyét. Délelőtt érkezett, s a város fölött átrepülve szállott le az Őrkő alján, kétszer szállt fel, majd Feketehalom felé távozott.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
