1. Mint minden évben, idén sem folyik „ádáz" harc a fokozati vizsgákért, ugyanis aki be szeretne iratkozni erre a továbbképzési formára, minden év októberében teszi le a szükséges iratokat. Aki erre a tanévre akart beiratkozni, már 2009 októberében leadta iratait. Aki viszont a következő tanévre szeretne, megteheti idén októberben minden „harc" nélkül.

2. Idén is, az előző évekhez hasonlóan, több mint hatszáz tanerő iratcsomóját iktattuk a megyei tanfelügyelőségen.

3. Tehát nincs „nyerés", „kiválasztás", mindenki bejelentkezhet a vizsgára, csupán az alapkövetelményeknek kell megfelelnie, ami természetes, és mindenkire érvényes.

4. A kritériumokat nem a tanfelügyelőség állapítja meg, hanem miniszteri határozat, ami az egész országra érvényes. A fokozati vizsgák módszertana nem titok, minden tanintézménynél megtalálható, hozzáférhető, tanulmányozható. Ebből kifolyólag minden tanerő tudja, mikor teheti le iratcsomóját, és milyen dokumentumokra van szükség, tehát szó sem lehet szubjektív kiválasztásról. A hiteles iratok magukért beszélnek. Itt jegyzem meg, hogy az idén jelentkezettek közül 1 (egy) iratcsomót kellett visszautasítani, ugyanis első fokozati vizsgára elégséges minősítéssel nem lehet jelentkezni.

5. Tehát az „ádáz harc" a vizsgaközpontokban dől el, és az a „nyerő", aki ott megállja a helyét, és sikeresen vizsgázik.

Az az érzésem, hogy a cikkíró a 80-as évekre gondolt, ugyanis akkor az első fokozatra (és akkor is csak arra) tantárgyakként meg volt adva a helyek száma minden megyének, és tényleg kiválasztásra volt szükség.

Farkas István szakfelügyelő