Gazda József könyvét úgy is olvashatom, akár egy családregényt. Amit ő mélyen megszenvedve kévébe kötött, mindannyiunk bőrét égeti.
Az ember beleőszül, amikor kútfőinek vallomásait olvassa erről a majdnem évszázadnyi időről, amely nemcsak az egyéni sorsokat törte kerékbe, de egy valamikori ép, egészséges, rendtartó, felemelt fővel járó közösség homlokát is lecsüggesztette. Az egyéni szenvedéseknél is tragikusabb a székelységnek mint közösségnek a vesszőfutása a világtörténelem „leggyalázatosabb" századában.
A magyarság megmaradása ezer éven át a szláv-germán-latin tenger közepén maga volt a csoda. Mintha Gabriel García Márquez Macondójának százéves magánya kelt volna életre e tájon, szemfényvesztőkkel, őrült álmokat kergetőkkel… Csak Gazda József hősei tudnák elmondani, még hány ezernyi önemésztő belső baj tetézi ezt a kívülről ránk uszított, majdnem évszázadnyi magányt. Erre az emlékezetkieséses tájra, erre a kishazára sokszor próbálták kiírni, hogy „Nincs Isten". És ez nem ment. Ez az egy nem.
Ez lehet egyetlen vigaszunk és reménységünk. Ő szól hozzánk az égő csipkebokorból:
„Vagyok, aki vagyok!"
S a csipkebokor tovább lángol, nem pusztul el, nem hull hamvaiba. Mert örökkévaló. Mert „Van Isten!" „Emeld fel hát fejed, büszke nép!"
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
