A törvény kihirdetését megelőző ellenőrző eljárás során az alkotmánybíróság jóváhagyta 29 szenátor és 58 képviselő keresetét, miszerint a lusztrációs törvény alkotmányellenes, mert időlegesen korlátozza, hogy vezető tisztséget, közjogi méltóságot töltsenek be azok, akik 1945. március 6. és 1989. december 22. között a politikai és elnyomó hatalom tagjai voltak. Az indoklást a döntéssel együtt teszik közzé a Hivatalos Közlönyben. A döntés végleges és kötelező érvényű.

Trianon-emlékév

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 2010-et Trianoni Emlékévnek nyilvánította. Célként azt tűzték ki, hogy nemzetünk szétszakításának 90. évfordulóján vessünk véget az önmagában meddő önsajnálatnak, és az elkövetkezendőkben — Trianon gyógyítása gyanánt — a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesülésének programadó eszménye hassa át cselekedeteinket. Az EMNT Trianon gyógyítása címmel Gyimesbükkön megemlékezést szervezett június 6-án, ahol mindkét világháború alatt heves honvédő harcok zajlottak, és ahol máig kettősen szenvedik meg Trianon átkát: nemcsak az anyaországtól csatolták el, de az 1968-as megyésítéskor a zömében románok lakta Bákó megyéhez kapcsolták az addig Csík vármegyéhez tartozó települést. Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete az anyaország nevében arra kérte az itt lakókat, hogy „tartsanak ki sokáig, mindörökké". Tőkés László európai parlamenti képviselő új megközelítésben beszélt a trianoni traumáról. „Fordulat állt be a trianoni szemléletünkben, a poszttrianoni szindróma véget ért. Érjen véget a 20. századdal egyetemben Trianon és minden következménye, és kezdődjön egy új korszak. Ez a megbékélés korszaka, ahol nem a határok revíziója a járható út, hanem a nemzeti összefogás" — fogalmazott Tőkés László. Az EMNT elnöke nagy tapsot aratott kijelentésével: a kormányon levő RMDSZ-nek „ezzel kell kezdenie, Gyimesbükköt visszahozni oda, ahova tartozik".

Megbuktatnák a kormányt a Hargita megyei MPP-s tanácstagok

Felhívást intéztek az MPP Hargita megyei képviselői a Hargita megyei RMDSZ-es szenátorokhoz és képviselőkhöz: támogassák szavazatukkal a megszorító intézkedésekért felelősséget vállaló kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. „A Magyar Polgári Párt Hargita megyei önkormányzati képviselőiként elfogadhatatlannak tartjuk a tervezett, a lakosság legkiszolgáltatottabb és a létminimumon tengődő rétegét is érintő megszorító intézkedéseket, amelyeket a kormányon levő RMDSZ, élén Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, végre akar hajtani" — áll többek között az Árus Zsolt István, Beder Tibor, Kocs Ilona, Kovács Árpád András, Papp Kincses Emese, Simon Csaba, Tamás Zoltán, Thamó Csaba és Vajna Imre megyeitanács-tagok által aláírt nyilatkozatban.

Kulturális autonómia: esély sincs rá

A tősgyökeres erdélyi magyarok és románok évszázadokon át beszélték egymás nyelvét, ma ez már nincs így, a toleranciát nem a törvények útján lehet megvalósítani — fejtette ki Frunda György RMDSZ-szenátor Marosvásárhelyen. A Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány által szervezett múlt hét végi konferencia alapkérdése az volt: megoldást jelenthet-e a kulturális autonómia? Frunda szerint itt az ideje, hogy megírjuk a román többség és a nemzeti kisebbségek valós történetét, le kell bontani azokat a sorompókat, amelyek még mindig elválasztanak, és „hidakat kell építeni, amelyek összekötnek bennünket". Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke megállapította: Románia a rendszerváltás után húsz évvel is erősen centralizált állam, ahol egyetlen kormány vagy koalíció sem hajlandó elismerni a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiáját. Az előadó erre esélyt sem lát mindaddig, amíg a román alkotmány szelleme nem lesz európai, s amíg maga az állam nem lesz lojális saját kisebbségeivel szemben.