Azok felverik a port, zajosak, egy szó, mint száz, zavarja nyugalmukat. A telepről szétszóródó szag régi Szemerján kívül a Domb utca és a református templom mögötti tömbháznegyedet is eléri, akár ötezer embertől is aláírást lehetne gyűjteni a tyúkfarm felszámolása, esetleg új technológiával való felszerelése érdekében — mondja a lakók képviselője. A telep felé vezető út lakói egy ideje már azon is gondolkodnak, hogy élőlánccal akadályozzák meg a farmra behajtó és onnan kijövő forgalmat. Felháborítónak tartják ugyanakkor, hogy a város vezetése nem intézkedik ez ügyben, s nem kényszeríti az Abofarmot (ez év július 17-e óta a Nutricod tojás- és csirkefarm új neve) a lakóházak mögötti és fölötti telephelye felszámolására, vagy olyan védőövezet kialakítására, szűrőszerkezetek felszerelésére, kerülőutak kialakítására, ami megkímélné az itt élőket a kellemetlen szagok, esetleges fertőzések elviselésétől. A farm régi technológiával működik, sem a környezetvédelmi előírásokat, sem a környék lakóinak tiszta levegőhöz való jogát nem tartja tiszteletben. S lakott környezetben fenntartásának joga is megkérdőjelezhető.

Sikó Barabási Sándor, a megyei állat-egészségügyi igazgatóság vezetője szerint az eredendő baj az, hogy annak idején a város építési engedélyeket adott ki az említett területre, hisz a farmok már több mint harminc éve ott vannak. Az egység felszámolása milliárdokba kerülne a tulajdonosnak (egy Szabolcs Szatmár megyei holding; most, az uniós csatlakozás előtt és után beruházásai zömét a vágóhídra fordította, hogy a munkamenet s egyben a jövedelemforrása ne akadjon el). Tény — folytatja Sikó Barabási —, az Abofarm (Nutricod) említett farmja régi technológiával dolgozik, felújításra lenne szüksége és az állatfarmokat körülölelő környezetkímélő berendezések, rendszerek felszerelésére. Kovács Istvántól, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Igazgatóság felügyelőjétől tudtuk meg, a farm 2014-ig halasztást kapott az Európai Uniótól technológiai elmaradottságának felszámolására. A dokumentumban féléves szakaszokra bontva kijelölték az ütemtervnek is nevezhető feladatsort, amit teljesíteniük kell. A környezetvédők félévenként ellenőrzik ezt, ha lemaradást tapasztalnak, mint az elmúlt két alkalommal is, büntetnek, az Abofarm (Nutricod) eddig kétszer egymilliárd régi lejt volt kénytelen kifizetni. S újabb büntetésre számíthat, ha december 31-ig nem tartják be a trágya környezetkímélő kezelésére vonatkozó előírásokat. Kovács felügyelő is mentegeti a vállalatot, szerinte e környék mezőgazdasági-ipari terület volt, és nem a farm, hanem a lakók telepedtek melléje. Gáspár Zsolt, a farm és a vágóhíd vezetője úgy véli, rendben van az egység, a szag — méréseket végeztek — nem onnan származik, a zajszint sem magasabb a megengedettnél. A trágyát — kissé kiszárítva, szerződések alapján — a termőföldeken szórják szét, rég az ideje nem használják a városi kanális- és ülepítőberendezést. Terelőút építésére itt nincs lehetőség — mondja, s ő is azt állítja, a városrendezési tervben ez a terület mezőgazdasági ipari telekként szerepel, a felelősség tehát azokat terheli, akik annak idején építkezési engedélyt adtak ki. Arról biztosít, hogy 2014-ig az európai normáknak minden szempontból meg fog felelni, még akkor is, ha most időnként egy-egy feladat teljesítésével csúsznak. Azt fontolóra veszik, hogy gyorsan növő fákat, cserjéket telepítsenek a tojásfarm köré, de költözni nem áll szándékukban, az ugyanis óriási költségeket jelentene, s nem látja, ki vállalná magára azokat.

Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere is rendezetlennek látja e kérdést, de felhívja figyelmünket annak bonyolult voltára is. A várost időnként belengő bűznek több oka van, a tojásgyáron kívül a textilgyár is sáros benne, ráadásul a szennyvíztisztítás sem teljesen megoldott. Visszatérve a Nutricodra, mondja: magánvállalat kitelepítése nem egyszerű, nem könnyű feladat, de a polgármester a végső megoldást mégis ebben látja. Igaz, addig a városi tanácsnak is olyan értelmű határozatot kell hoznia, mely megtiltja a kis- és nagyállattartást a város területén. A belvárosban ilyen értelmű döntésre hamarosan sor kerül, elsősorban a tömbházak közelében levő disznóólakat akarják felszámolni, de további lépésektől egyelőre — szociális meggondolásból — ódzkodnak. De a jövő, ha városi környezetet kívánunk magunknak, csakis az lehet, hogy megtiltják mind a kis-, mind a nagyállattartást a városban — véli a polgármester. A tojásgyárat és a csirkefarmot illetően valóban gondok vannak, környezetvédelmi előírásokat szegnek meg, a szennyvíztisztítást sem oldották meg, ezért levágták őket a városi rendszerről. Az önkormányzat rendelt egy hatástanulmányt a József Attila, Jókai Mór utca, Lőtér környékének jelenlegi állapotáról és jövőjéről, hogy mit kell tenni, hogy ez a városrész kényelmes, tiszta lakóterületté váljék. Ha ez elkészül, az önkormányzat határozottabb elképzelésekkel áll majd elő.

Környezeti adottságai okán Sepsiszentgyörgy egyike az ország legtisztább levegőjű városainak. Egy-két magáncég, néhány elavult rossz technológiai megoldás mégis időnként bűzfelhőbe borítja a várost. Kár.