A köztestület kezdeményezi a támogatott közraktározás lehetővé tételét, valamint hogy a bel- és árvíz miatt ismét hozzák előre a kvótaalapú tejtámogatás és a közvetlen támogatások kifizetésének határidejét október 16-ra. Ezekre az intézkedésekre azért van szükség, mert a járulékos károkkal együtt legalább százmilliárd forintra tehetők a természeti károk a Magyar Agrárkamara szerint.

Búcsú az olasz hamburgertől

Siker volt, mégis eltűnt az itáliai McDonald’s menüjéről a száz százalékban olasz hamburger, a McItaly, az olasz lisztből, olasz húsból, olasz sajtból készült hamburger, amelyet eddig hárommillióan kóstoltak meg. A McItaly februárban került fel az amerikai gyorsbüfélánc menüjére. Az Északi Liga agrárminisztere, a minden eszközzel a nemzeti termékek védelmét hirdető Luca Zaia harapott bele elsőként az összetevőiben még a nevénél is olaszabb McItalyba. A zöld-fehér-piros dobozban árult McItaly zsemléje olasz lisztből, a húspogácsa helyben nevelt marhából készült, ízesítői, a védett eredetű Asiago sajt, az articsókakrém és a szintén védett márkanevű extraszűz olívaolaj szintén hazai termék. A McItaly ezer tonna olasz termék felhasználását jelenti, és 3,5 milliárd euró bevételt az olasz agrárágazatnak, és a siker sem maradt el. Hárommillióan kóstolták meg, így a McDonald’s az eredetileg tervezett másfél hónap helyett nyolc héten át árulta az olasz hamburgert. Mégsem lehet már kapni, mióta Zaia a miniszteri széket Veneto tartományi elnökének tisztségére cserélte. Nem történt semmi különös, kezdettől fogva időszakos terméknek terveztük a McItalyt — közölte a McDonald’s Italia.

Tavaszi kártevők a diófákon

A diófák rügyfakadása, leveleinek kifejlődése a gyümölcsfák sorában a legutolsó. A tavaszi zöld leveleken kisebb-nagyobb kiemelkedések, a levelek főere mentén levéltetűtelepek figyelhetők meg. A diófáknak két gubacsatka kártevője ismert: a szemölcsös gubacsatka (Eriophyes tristriatus) és a nemezes gubacsatka (Eriophyes erineus). Kárképük könnyen megkülönböztethető. A szemölcsös gubacsatka esetén apró, egy-két mm méretű, kör alakú, a levél színe felé kiemelkedő szemölcsszerű képletek, dudorok jelennek meg a hajtásvégi, csúcsi leveleken. Az élénksárgás, vöröses színű gubacsok gyakran sűrűn borítják a zsenge leveleket. Általában az egymás melletti, szomszédos leveleket lepik el a kinövések, gócban jelennek meg a fertőzött levelek. A nemezes gubacsatka az előbbinél nagyobb, 2—8 mm-es telepei a levél színe felé hólyagszerűen kiemelkednek, mellékerek által határoltak, színük azonos a levél színével. A gubacs hátoldalán kezdetben fehér, később barna színűvé változó szöszös bevonat fejlődik. A gubacsatkák a diófa rügyeiben telelnek a rügypikkelyek alatt, és rügypattanás után bújnak elő. Apró (0,2 mm), szabad szemmel nem látható állatok, melyek jelenlétét csak a szívogatás nyomán kifejlődő gubacsok jelzik. Általában nem károsítják súlyosan a fákat, viszont feltűnő a kártételük. Kémiai védekezés nem szükséges ellenük.

Környezetbarát csigaellenszer

A csigák olykor tetemes károkat képesek okozni a kertekben, különösen falánk a spanyol csupasz csiga, amelynek még csak természetes ellensége sincsen — német kutatók mindenesetre most azonosítottak egy vegyületet, amely taszítja a csúszómászókat. A Jénai Egyetem kutatóinak feltűnt, hogy a csigák kerülik a mohát, ezért megpróbálták azonosítani azt az anyagot, amelyet a növény védekezésképp termel, és ez sikerült is. Az oxilipin nevű anyagokat a moha akkor állítja elő, amikor megsérül. Egy kísérletben spanyol csupasz csigáknak kínáltak fel salátaleveleket, amelyek közül az egyiket oxilipinnel, a másikat metanollal fújták be. A csigák szinte kizárólag az oxilipinmentes leveleket választották, még akkor is, ha a moháéhoz képest ezerszeres hígításban alkalmazták az anyagot. Az új ismerettől azt remélik a kutatók, hogy segítségével sikerül majd hatékony növényvédő szert létrehozni, amely a jelenleg alkalmazott, más állatokra is veszélyes mérgek környezetbarát alternatívája lehet.