A lakosság az egészségügyi ellátásban lát nagy hiányosságokat, de személyesen is áldozna a szakorvosi és laboratóriumi kivizsgálásokhoz való hozzáférés növeléséért, a polgármesteri hivatalok általában a szociális gondozást, ezen belül az idősek ellátását tartják hiányosnak, a szolgáltatók pedig az anyagiak hiányára panaszkodnak, de a tevékenység összehangolását, az együttműködést is erősítenék — derül ki abból a felmérésből, melyet a Gyulafehérvári Caritas Kovászna, Hargita és Maros megye gyermekvédelmi és szociális igazgatóságaival partnerségben, a Gallup Intézet segítségével végzett a három megye egészségügyi és szociális szolgáltatásairól.
A norvég, izlandi és liechtensteini kormány által finanszírozott EEA Grants pályázatból nyert támogatásnak köszönhetően indított egyéves futamidejű programot a Gyulafehérvári Caritas a szociális és egészségügyi szolgáltatások felmérésére és javítására tett javaslatok összegyűjtése céljából, amelyet a három székelyföldi megyével közösen végeznek el.
Többek között kiderült, hogy a lakosság hetven százaléka jónak, illetve kielégítőnek tartja egészségi állapotát, a családok harminc százalékában ellenben előfordul krónikus betegség, illetve fogyatékosság, az idősek körében pedig nagyobb az igény a szolgáltatások iránt, mint a fiatalabbaknál, de ők kevésbé tájékozottak a lehetőségekről. A jelenleginél több családorvosi rendelőre lenne szükség, főként falun, könnyíteni kellene a szakorvosi vizsgálathoz való hozzáférést, jobban figyelni kellene a szolgáltatások területi elosztására is, mert sok minden csak a megyeközpontban vehető igénybe — állítják a megkérdezettek. Tizenöt lakosból egy az utóbbi évben is adott hálapénzt orvosi ellátásért, elsősorban azért, mert így szokás, másrészt azt reméli ettől, hogy jobban ellátják.
A települések felében nem működik szociális szolgáltatás, illetve a polgármesteri hivatalokban nem tudnak róla akkor sem, ha létezik ilyen; kevés az öregotthon, a fogászati rendelő, túl városközpontú az egészségügyi ellátás — vélik a településvezetők. A szociális ellátást biztosító közintézmények 95 százalékban közpénzekből finanszírozzák tevékenységüket, a civil szervezetek szolgáltatásaik kevesebb mint harmadára kapnak pénzt az állami költségvetésből. A lakosság csupán 18 százaléka vállalna önkéntes munkát, inkább adományoz ilyen célra pénzt és egyebet, de a szolgáltatásokért nem szívesen fizet közvetlenül, azt ellenben elfogadná, ha azért emelnének adót, hogy jobb minőségűek legyenek a szolgáltatások.
A felmérés eredményeinek sepsiszentgyörgyi ismertetésekor Péter György, a Gyulafehérvári Caritas szociomedikális ágazatának vezetője lapunk kérdésére elmondta: szervezetük több mint ötszázhatvan munkatársa közül háromszáztízen dolgoznak a házi beteggondozásban, tevékenységük nyolcvan százalékát Kovászna, Hargita és Maros megyében végzik, de vannak csoportjaik Fehér, Hunyad és hamarosan Szeben megyében is; s bár a legnagyobb erdélyi segélyszervezetről van szó, tovább szeretnék bővíteni önkénteseik táborát, hogy még több emberen segíthessenek.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
