Az alkotmánybíróság tegnapi döntése alkotmányellenesnek nyilvánította a megszorító törvénycsomag néhány elemét — elsősorban a nyugdíjak megcsorbítását —, ami után a miniszterelnök kijelentette: a kormánynak van másik előkészített változata a megszorítások megvalósítására. Még nem tudni, hogy miben áll ez az ugrásra kész B-változat — mert Boc szerint úgy korrekt, hogy először a tárgyaló partnerekkel ismertessék annak elemeit —, ismerve azonban a nemzetgazdaság állapotát, valamint az eddigi érvrendszert, nem járhatunk túlságosan messze az igazságtól, ha azt mondjuk: adóemelés veszélye fenyeget.

Erkölcsileg eddig sem voltak kétségeink, most már alkotmányossági szempontból is bebizonyosodott, hogy a nyugdíjak megcsorbítása alkalmazhatatlan módszer, hiszen szerzett jogról van szó. Az ily módon keletkező lyuk betömésére a jelek szerint a kormány az áfaemelést tartja a legkézenfekvőbb megoldásnak. A 19-ről 24 százalékra való emelés azonban automatikusan az árak 5—7 százalékos növekedését vonná maga után. Ez a vásárlóerő súlyos csökkenését jelentené, aminek óhatatlan következménye a gazdaság erőteljes lassulása. Tovább gördítve a folyamatot: a kereslet visszaesése a termelés csökkentésével, a kapacitások szűkítésével jár, azaz munkanélküliséggel és további jövedelemcsökkenéssel. Az áfanövelés azonban a magánszférában alkalmazott bérek visszavágásának veszélyét is felvillantja, aminek következtében már nem csak a költségvetési alkalmazottakat lehet ,,ágyútölteléknek" kikiáltani, hanem a teljes romániai munkavállalói közeget. És a spirál szinte végtelenül halad tovább.

Nem fogunk kacagni tőle, ha ez a megoldás az a bizonyos ,,másik". Maradék józanságunkkal és jóhiszeműséggel még abban bízunk, hogy a kormányzati és elnöki hivatali költségek terén, a banki szféra környékén kell és lehet további tartalékokat találni. A jelenlegi helyzet előidézői, a politikum szereplői áldozatvállalásának ideje érkezett el. És nem csak olcsó gesztusok, nyugdíjasklubok működésére ajándékozott aprópénz révén.