Milyen legyen Magyarország?
Az idén tavasszal megalakult Márciusi Charta aláíróinak egy része szeptember 14-én zártkörű tanácskozást tartott. Megvitatta Pozsgay Imre előterjesztését arról, hogy a szervezeten belül milyen műhelyeket kellene létrehozni a fájdalmasan tönkretett és megbetegített nemzet életének megjavítására. Járai Zsigmond egy gazdasági és pénzügyi műhely megalakítását javasolta, amely föltárja a nemzeti vagyon széthordásának követhető és eleddig követhetetlen útjait. A jelenlévők abban is megállapodtak, hogy az 1956-os forradalom kirobbanásának emléknapján, október 23-án felhívással fordulnak a hazai, a Kárpát-medencei és a világban szétszóródott magyarokhoz: Milyen legyen Magyarország?
Szó esett a Márciusi Charta Alkotmánybírósághoz benyújtott első beadványáról. A szervezet jogászai és orvosai bíznak abban, hogy az elmúlt hónapokban kidolgozott, egészségügyhöz kapcsolódó és az azt kiegészítő beadványukkal az alkotmánybíróság már az ősz folyamán foglalkozik. Csoóri Sándor a tanácskozáson bejelentette, hogy amennyiben az alapító tagok úgy határoznak, találkozót kezdeményez a Márciusi Charta Sólyom László köztársasági elnökkel a civil társadalom egyre inkább elmérgesedő viszonyáról. A találkozó kérésének az alapja ugyanaz a mondat lesz, mint ami az alapítólevélé volt: ,,Egy nemzet boldogsága inkább függ az emberek jellemétől, mint a kormányzás formájától."
Csendes, kormányellenes tüntetés
Viszonylag csendesen tüntettek a kormány ellen szombaton Budapesten; Bayer Zsolt publicista, a Budai Várban rendezett tiltakozó demonstráció fő szónoka arról beszélt, hogy nincs itt az ideje a forradalomnak. Mintegy hatszáz tüntetőt vonzott a Hősök terén a délelőtt tíz órától este nyolc óráig nemzeti nagygyűlésnek nevezett szónoklatsorozat. Délután mintegy kétszáz ember a Hősök teréről átment Budára, ahol a várban, a köztársasági elnök hivatalának otthont adó Sándor-palota előtti Szent György téren mintegy ötezer ember vett részt az országos tiltakozási demonstráción. Mire a Szent György tér békésen kiürült, a Hősök teréről mintegy 150 ember indult el a belvárosba, a Vértanúk terére. Ide este kilenc órára érkeztek, ahol közel százan már vártak rájuk. Kisebb izgalom akkor támadt, amikor a rendőrök figyelmetlensége miatt a Kossuth tér és a Vértanúk tere találkozásánál felállított kordont a tüntetők egy kisebb csoportja két oldalról megkerülte, és mintegy 30—40 ember bejutott a Kossuth Lajos térre. Őket egyenként tessékelték ki innen, vissza a Vértanúk terére. Tíz órára a téren maradt tüntetők száma mintegy száz főre csökkent. A tüntetés nem sokkal fél tizenegy után, a tervezettnél korábban ért véget.
Gyurcsányéknak nem kell Máért
Semmilyen módon nem támogatja a kormány a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) feltámasztását — jelentette ki Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külpolitikáért és nemzetpolitikáért felelős államtitkára.Gémesi Ferenc a távirati irodának hangsúlyozta: a Máért arra volt jó, hogy politikai nyilatkozatok hangozzanak el, nem arra, hogy ott érdemi munka folyjon. Hozzátette: a testületet többen belpolitikai érdekérvényesítésre próbálták felhasználni. Véleménye szerint attól, hogy összecsődítenek mindenkit, akinek a nemzetpolitikában szerepe van, attól az a találkozó még nem legitim és nem hatékony. ,,Ez önbecsapás" — közölte. Az államtitkár minderről annak kapcsán beszélt, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma pénteken olyan nemzetpolitikai stratégiát fogadott el, amely szerint szükség van többek között a Magyar Állandó Értekezlet működési zavarainak elhárítására és a testület — vagy más hasonló jellegű, nemzetközi közmegegyezést kifejező fórum — mielőbbi összehívására.
Szili Katalin a privatizációról, az állam szerepéről
Szili Katalin véleménye szerint egészen a rendszerváltásig visszamenően meg kellene vizsgálni, ki mennyire tartotta be a privatizációs szerződéseket. Az állami vagyonról szóló törvény elfogadása kapcsán hangsúlyozta: a privatizáció is egyfajta megoldás, de garancia kell arra, hogy gyarapítsa a nemzetgazdaságot. Véleménye szerint fontos a helyes arány kialakítása abban, hogy mi maradjon stratégiai, állami tulajdon, és mi kerüljön magánkézbe. Szili Katalin úgy látja: az egészségügy és az oktatás területéről az állam nem vonulhat ki.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
