Milyen legyen Magyarország?
Az idén tavasszal megalakult Márciusi Charta aláíróinak egy része szeptember 14-én zártkörű tanácskozást tartott. Megvitatta Pozsgay Imre előterjesztését arról, hogy a szervezeten belül milyen műhelyeket kellene létrehozni a fájdalmasan tönkretett és megbetegített nemzet életének megjavítására. Járai Zsigmond egy gazdasági és pénzügyi műhely megalakítását javasolta, amely föltárja a nemzeti vagyon széthordásának követhető és eleddig követhetetlen útjait. A jelenlévők abban is megállapodtak, hogy az 1956-os forradalom kirobbanásának emléknapján, október 23-án felhívással fordulnak a hazai, a Kárpát-medencei és a világban szétszóródott magyarokhoz: Milyen legyen Magyarország?
Szó esett a Márciusi Charta Alkotmánybírósághoz benyújtott első beadványáról. A szervezet jogászai és orvosai bíznak abban, hogy az elmúlt hónapokban kidolgozott, egészségügyhöz kapcsolódó és az azt kiegészítő beadványukkal az alkotmánybíróság már az ősz folyamán foglalkozik. Csoóri Sándor a tanácskozáson bejelentette, hogy amennyiben az alapító tagok úgy határoznak, találkozót kezdeményez a Márciusi Charta Sólyom László köztársasági elnökkel a civil társadalom egyre inkább elmérgesedő viszonyáról. A találkozó kérésének az alapja ugyanaz a mondat lesz, mint ami az alapítólevélé volt: ,,Egy nemzet boldogsága inkább függ az emberek jellemétől, mint a kormányzás formájától."
Csendes, kormányellenes tüntetés
Viszonylag csendesen tüntettek a kormány ellen szombaton Budapesten; Bayer Zsolt publicista, a Budai Várban rendezett tiltakozó demonstráció fő szónoka arról beszélt, hogy nincs itt az ideje a forradalomnak. Mintegy hatszáz tüntetőt vonzott a Hősök terén a délelőtt tíz órától este nyolc óráig nemzeti nagygyűlésnek nevezett szónoklatsorozat. Délután mintegy kétszáz ember a Hősök teréről átment Budára, ahol a várban, a köztársasági elnök hivatalának otthont adó Sándor-palota előtti Szent György téren mintegy ötezer ember vett részt az országos tiltakozási demonstráción. Mire a Szent György tér békésen kiürült, a Hősök teréről mintegy 150 ember indult el a belvárosba, a Vértanúk terére. Ide este kilenc órára érkeztek, ahol közel százan már vártak rájuk. Kisebb izgalom akkor támadt, amikor a rendőrök figyelmetlensége miatt a Kossuth tér és a Vértanúk tere találkozásánál felállított kordont a tüntetők egy kisebb csoportja két oldalról megkerülte, és mintegy 30—40 ember bejutott a Kossuth Lajos térre. Őket egyenként tessékelték ki innen, vissza a Vértanúk terére. Tíz órára a téren maradt tüntetők száma mintegy száz főre csökkent. A tüntetés nem sokkal fél tizenegy után, a tervezettnél korábban ért véget.
Gyurcsányéknak nem kell Máért
Semmilyen módon nem támogatja a kormány a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) feltámasztását — jelentette ki Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külpolitikáért és nemzetpolitikáért felelős államtitkára.Gémesi Ferenc a távirati irodának hangsúlyozta: a Máért arra volt jó, hogy politikai nyilatkozatok hangozzanak el, nem arra, hogy ott érdemi munka folyjon. Hozzátette: a testületet többen belpolitikai érdekérvényesítésre próbálták felhasználni. Véleménye szerint attól, hogy összecsődítenek mindenkit, akinek a nemzetpolitikában szerepe van, attól az a találkozó még nem legitim és nem hatékony. ,,Ez önbecsapás" — közölte. Az államtitkár minderről annak kapcsán beszélt, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma pénteken olyan nemzetpolitikai stratégiát fogadott el, amely szerint szükség van többek között a Magyar Állandó Értekezlet működési zavarainak elhárítására és a testület — vagy más hasonló jellegű, nemzetközi közmegegyezést kifejező fórum — mielőbbi összehívására.
Szili Katalin a privatizációról, az állam szerepéről
Szili Katalin véleménye szerint egészen a rendszerváltásig visszamenően meg kellene vizsgálni, ki mennyire tartotta be a privatizációs szerződéseket. Az állami vagyonról szóló törvény elfogadása kapcsán hangsúlyozta: a privatizáció is egyfajta megoldás, de garancia kell arra, hogy gyarapítsa a nemzetgazdaságot. Véleménye szerint fontos a helyes arány kialakítása abban, hogy mi maradjon stratégiai, állami tulajdon, és mi kerüljön magánkézbe. Szili Katalin úgy látja: az egészségügy és az oktatás területéről az állam nem vonulhat ki.
