Teodor Baconschi szerint a találkozón őszintén beszéltek a magyar állampolgársági törvény módosításáról, valamint a magyar összetartozás napjának bevezetéséről. Hangsúlyozta: Románia biztos akar lenni abban, hogy ezeknek a törvényeknek az alkalmazása során Magyarország tiszteletben tartja minden nemzetközi kötelezettségvállalását. Martonyi nagyra értékelte, hogy a két ország kormánya e kérdésben megérti egymást.

A magyar diplomácia vezetője Teodor Baconschi külügyminiszter meghívására tett látogatást a román fővárosban. A külügyminiszteri megbeszélésen túl tárgyalt Emil Boc miniszterelnökkel, Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, és találkozott Anca Ilinoiuval, Traian Băsescu államfő miniszteri rangú külpolitikai főtanácsadójával is.

A külügyminiszteri tanácskozás utáni sajtónyilatkozatában Baconschi megállapította: a magyar külügyminiszter látogatása egybeesik a diplomáciai kapcsolatok felvételének 90. évfordulójával. Mindketten utaltak arra, hogy októberben Bukarestben rendezik az ötödik román—magyar közös kormányülést, amelyen remélhetőleg számos konkrét közös terv kerül terítékre, például az energiapolitika vagy a közlekedéshálózat fejlesztése. A román külügyminiszter külön kiemelte a Bécs—Budapest—Bukarest—Konstanca gyorsvasút megépítésének fontosságát. Martonyi János hangsúlyozta: jól elő kell készíteni a közös kormányülést, hiszen az újabb lendületet adhat a gazdasági, kulturális, tudományos, idegenforgalmi kapcsolatoknak. A magyar vendég úgy látja, hogy a két ország kapcsolatai most rendkívül kedvező szakaszban vannak, ki kell használni az ebben rejlő lehetőségeket. Mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy jövőre Magyarország, illetve Lengyelország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Baconschi örömmel nyugtázta, hogy a magyar elnökség napirendjén a Duna-stratégia is szerepel. Az új magyar kormány új dimenziót kíván adni regionális politikájának, bővíteni szeretné azt — mondta Martonyi —, vagyis a visegrádi együttműködés fenntartása mellett erőteljesebb nyitásra törekszik déli irányba is. Budapest a regionális együttműködés új formáit is keresi, ennek nagyon fontos eleme a magyar—román kétoldalú kapcsolatrendszer, de fontosnak tartja a háromoldalú — így a lengyel—magyar—román együttműködés különböző formáit is. ,,Fontos, hogy ezt a változó geometriájú regionális politikát a politikai szándékokon túl tényleges tartalommal is megtöltsük" — hangoztatta a magyar tárcavezető. A két miniszter egyetértett abban, hogy Romá­niának a schengeni övezethez való csatlakozása is erősíti majd a politikai együttműködést a két ország között.

A Markó Bélával folytatott megbeszélés után Martonyi János a sajtónak nyilatkozva kedvezőnek nevezte, hogy mindkét országban az Európai Néppárthoz tartozó pártok kormányoznak, és ezek közé tartozik az RMDSZ is.

Ötvenezer ukrajnai honfitársunk

A nyugat-ukrajnai Csernyivci megyében (a történelmi Bukovina oda csatolt részében) már 50 000 személy vette fel a román állampolgárságot, de a többségük nem mondott le ukrán állampolgárságáról. Gennagyij Moszkal ellenzéki parlamenti képviselő, Kárpátalja volt kormányzója szerint a helyi hatóságok már az 1990-es évektől kezdve figyelmeztetnek arra, hogy ukrán állampolgárok tömegesen kapnak román állampolgárságot. A moldovai zavargásokat követően Bukarest tovább egyszerűsítette a román állampolgárság felvételét a Romániától 1940-ben elvett területeken, még a román nyelvet sem kell tudniuk az igénylőknek. Moszkal úgy vélte, hogy az ukrán állampolgárok nem a Románia iránti szeretetből veszik fel a román állampolgárságot, hanem sokkal inkább az európai uniós útlevél miatt. A korábban diplomataként dolgozó Leonyid Kozsara kormánypárti képviselő szerint a román útlevelek kellemetlen mozzanatot jelentenek Ukrajna számára, de nem többet, idővel ugyanis — mikor minden ukránnak egységes európai uniós útlevele lesz — ez a gond is megoldódik.