Szent Mihály lován a Rika alatt

2007. szeptember 18., kedd, Riport

Csak annak szabad ,,bucsálódni" a Rika alatt trónoló Felsőrákos életén, aki félszáz esztendővel ezelőtt is járta-barangolta nemcsak utcáit, erdejét-mezejét, együtt járta a bánya mélyét a bányászokkal, jegyezte a rikai rablók történeteit a brikettgyári munkásoktól, megkóstolta a falu és környéke fél tucatnyi borvízforrását, látta élő népviseletét, ismerte hagyományait, ült Fehérvári Bíró Kata osztovátájánál, gyönyörködött Márok Juliska szedetteseiben, hallgatta Székely Annané történeteit.

Más, és mégsem teljesen más ez a falu, mint valaha. Sok minden a múlté lett a fél évszázad alatt: borvíz, élő népviselet, a bányászfizetés, az egykor erős bányásznyugdíjak, s a türelem is, mert még most is mérik-mérincselik a néptől egy intéssel elorzott földvagyont, és sok esztendő kellett ahhoz, hogy újra ura legyen a falu annak az erdőbirtoknak, melyet ősei vásároltak meg verejtékes munkájuk árán. Megmaradt azonban az egészséges néplélek, a szorgalom, a tenni akarás, a hit. Kevesen kívánkoznak el a Rika alól, tudják: ,,itt élned, halnod kell!"

Ünnepre készülődve

A szabadelvű unitáriusoknál rég ismeretes a szeptemberi Szent Mihály vasárnapja. Rég, hogy Szent Mihály napját szeptember 29-re rögzítette a keresztény kalendárium, de mert az unitáriusok a hónap utolsó vasárnapján tartják meg az őszi hálaadás ünnepét — amit kálvinista testvéreink új kenyér vagy új zsenge néven ünnepelnek —, ezt a napot emlegetik szent Mihály vasárnapja néven az unitárius egyházi közhasználatban. Ekkor kerül az aranykalászos koszorú a templomba. Száll a köszönet a mindenek Ura felé, hogy hambárban a jövő évi kenyér.

T. Kotecz József rákosi lelkész mondta, hogy erre a jellegzetesen unitárius ünnepre — szeptember 30-ra — időzítették Felsőrákos második falunapját. Ezt kimondottan az unitárius egyházközség rendezi, s az alkalomra szeretettel hazahívnak mindenkit, aki valamelyest is kötődik e településhez. A baróti Csala kürtje fúvószenekar fújja majd az ébresztőt, ünnepi úrvacsoraosztással egybekötött istentiszteletet tartanak 11 órakor. A helyiek tartalmas művészi műsorral készülnek, melynek betanításában Andorkó Enikő óvónő és a nőszövetség segít. Tábortűz és táncmulatság adja meg majd a hangulatot. A lelkész örömmel újságolta, hogy fellendülőben a faluban a népi bútorfestés, melynek szakértője, oktatója Pál Tünde. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának baróti régiós ünnepségein a felsőrákosi sátorban a bútorfestés mellett Páll Margit a népviseletet — tizenhat rákosi székely ruhát, rokolyát, karincát, lájbit —, Szabó Róza és Bíró Sándorné a rákosi szőteményeket, szedetteseket mutatta be. Volt szellemi ,,termék" is, ugyanis itt láthatta a közönség a falu szülötte, Felsőrákosi Trimfuly Mihály Magyarországon megjelent két verseskötetét.

— Még a régi rendszerben volt nekünk egy híres dalcsoportunk — magyarázta Molnár Józsefné. — No, mi átvészeltük az éveket, él a dalcsoport, de sajnos, fel kellene újítani-frissíteni. Én ötven s annyi éve énekelek. A fiatalabbaknak nem nagyon akarózik. Ha valami ünnepség van, akkor szólnak, hogy Erzsi, valamit kéne énekelni! Még olyan is van, aki lusta felvenni a székely ruhát, mert szorítja, márpedig mi csak abban énekelünk! A dalcsoport nagyon fontos, mert megmenti népviseletünket és énekeinket.

A falu értelmiségével beszélgetve kerekedett ki a gondolat, hogy ideje volna falufüzetet kiadni. Az elmúlt években készültek már faluleírások, többek között a Kiss Ildikóé. A baróti Demeter László az erdővidéki negyvennyolcas harcokról írt könyvében részletesen tárgyalja a Rika előterében lezajlott eseményeket, dr. Gazda Klára Kolozsváron élő néprajzkutató tanulmányt írt a helyi népviseletről, Andorkó Enikő óvónő főiskolai dolgozatának témája is Felsőrákos története. Nos, utóbbi vállalta, hogy az egyházzal, a tantestülettel, a gazdasági élet jó ismerőivel közösen elkészíti a Rika lábánál elterülő falu múltját, jelenét bemutató tájékoztatót.

— Az ünnepek mellett hétköznapok is vannak. Jó alkalom ez most, hogy az egyházközség soros gondjaira is rápillantsunk.

— Vannak, persze, gondjaink, de türelemmel és áldozattal mindent meg lehet oldani. Ebben az évben be szeretnénk fejezni a lelkészi lakás belső korszerűsítését. Kijaví­tottuk a kántori lak külsejét, most a belsőn a sor, mert ott a kántor lakrésze mellett vendégszobákat akarunk kialakítani, legyen ahol fogadnunk az egyházunkat segítő testvéregyházak küldötteit. S egyben példát is mutatunk arról, miként válhat a falusi vendégfogadás pénzforrásává annak a családnak, mely áldoz lakásának korszerűsítésére.

Szent Mihály lován

— Melyek a közeljövő gondjai ebben a faluban? Mi az, ami szeptemberben, azaz Szent Mihály lován érkezik? — kérdeztük Józsa Józseftől, Barót város alpolgármesterétől.

— Először is egy kevés napsugaras meleg idő, hogy lehessen jól betakarodni a mezőről. Fontossági sorrendben az ivóvíz bevezetése lenne az első, melyre a 7-es kormányrendelet révén szereztünk pályázat útján pénzt, de ez hosszabb feladat. Most rendezzük a víztároló területének jogi helyzetét. Javítottunk-szépítettünk az óvoda épületében, s ha hűvös idő, szél érkezik Szent Mihály lován, hamar hozzá kell kezdeni az iskola és az óvoda központi fűtésének beszereléséhez, melyre megvan a pénz. Sajnos, eléggé leromlott a falu főutcája, melynek felületi kezelését a Román Fejlesztési Alaptól nyert pénzen végeztük el tavaly. Egyezség született a Baumeister nevű kivitelezővel, nos ehhez is jó idő kell, hogy még az ősszel elvégezzék a kért javításokat.

A rákosiak nem közömbösek a település sorsa iránt, úton-útfélen hol közösségi, hol egyéni gondjaikat panaszolták e sorok írójának, akit másfél évtizeden keresztül munkatársuknak tudtak a bányaiparban. Némelyek kifogásolták, hogy gyanús szélcsend állt be Felsőrákos önállósulása tekintetében, mások legyintettek: reménytelen, nagyobb erőbedobást követel az ügy! Mi lesz a borvizekkel? — kérdezték. — Úgy hírlik, hogy a bányabezárások nyomán évek múlva újra működni kezdenek. 1974-ben valóban három kutatófúrásból tört felszínre a borvíz, még működött a Falu borvizének nevezett forrás, de már akkor romokban hevert az a híres Mária-forrás, melynek első vegybontója Korányi Frigyes (1827—1913), a híres magyar orvosprofesszor volt, s melyet Rákos név alatt évekig palackozott az egykori székelyudvarhelyi József Attila Kisipari Termelőszövetkezet. A borvizek egy részének újbóli megjelenésére a medence e részén van már példa, s a felsőrákosi Sóskutat a Rika erdő szívében a helybeli erdő-közbirtokosság hamarosan rendezni fogja.

Szent Mihály arkangyal lova bizonyára gyorsabban haladt, mint Felsőrákoson a földmérés. Mondják, hogy ha lassan is, de lépegetnek előre. Molnár Józseffel beszélgettünk erről, aki Felsőrákos egyik képviselője a városi tanácsban.

— Nem újramérjük, hanem folytatjuk a birtoklevelek alapján kiadott földek azonosítását. Szász Levente szakemberrel együtt végezzük. Túl vagyunk már jóval a munka felén. Most az Orotás-dűlő következik. Van még egy 200 hektárnyi terület, amit azonosítani kell, cövekekkel kell kijelölni. Egyszer csak a végére érünk…

Mit susog a Rika-erdő?

Felsőrákoson haladt át valamikor a Homoródok völgyét Erdővidékkel összekötő útvonal. Itt mentek át a Székelyudvarhely felé tartó szekerek, melyeken a diák Benedek Elek is ült egykoron. Egyik írásában kérdezte: mit susog a Rika-erdő? Sokat, nagyon sokat susogott a múltban is, most is. Mesélt Réka királyasszony haláláról, Attila király ittjártáról, a rikai rablóbandákról, az itt áthaladó magyar királyi postáról, s most mesél arról, hogy miképpen lett újra egy közösség tulajdona az erdő. Milyen hasznot hoz a rákosi népnek? Utóbbiról Andorkó Ferencet és Satalan Zoltánt, a helybeli 1378 hektárnyi erdőt és nagy legelőterületet birtokoló erdő-közbirtokosság elnökét és titkárát kérdeztük az egykori községháza emeletén berendezett új irodájukban. Peres iratcsomókat lapozgatnak, mert — mint mondják — az erdőért folytatott harc korántsem ért véget, hisz pereli még jussát a közbirtokosság, a szélcsend csak pillanatnyi.

— Ötszáztíz hektár legelőterületünk kellene hogy legyen, de abból csak 188 hektár szerepel a nevünkön, a különbség miatt perben állunk. Mi a 247-es földtörvény értelmében visszakaptuk, de sajnos nem ott, ahová bizonyító irataink szólnak. Például bizonyítani tudjuk, hogy a Darázsforrás és környéke a birtokosság tulajdonát képezte. A helyi földosztó bizottság — éppen a forrás miatt, melynek vizéből a falu eljövendő ivóvízrendszerét kellene ellátni — részleges helycserét hajtott végre, és erről határozatot hozott. Mi ezt nem fogadtuk el. A per azon akadt el, hogy a földosztó bizottság hiteles törvényszéki szakértői megállapítást és felmérést kért. Sajnos, a mai napig ilyen szakértőt nem találtunk, s így a pert ideiglenesen felfüggesztették.

A közbirtokossági titkár elmondta, hogy folytatják a szakértő keresését, és sajnálkozva közölte, hogy a prefektúrához fordultak szakmai-jogi segítségért, de eddig csak ígéreteket kaptak onnan. Az idei kivágási kvótából megadták a tagoknak a tavalyi járulékot, ugyanis a 2006. évre nem volt üzemtervük. Ha az időjárás kedvez, az idei jussot is törlesztik. Ennél a közbirtokosságnál egy jog egyenlő egy hektár erdőbirtokkal, s ez után egy méter fát állapított meg a közgyűlés, de 2008-ra szeretnék a mennyiséget emelni. Pillanatnyilag csak az olaszteleki erdészettel szemben van némi elszámolnivalója a közbirtokosságnak, s ha nyereséggel zárnak, még pénzbeli juttatásról is szó lehet.

Ki merné tagadni, hogy egy picikét is nem újult meg az élet Felsőrákoson? Az élet pedig ilyenkor, szeptember végén felgyorsul. Ki ne tudná, hogy a magyar néphagyományban a Göncölszekeret, melyet mindennap látunk az esti égbolton, Szent Mihály szekerének is nevezik, sőt, a Tejút egyik középkori neve Szent Mihály útja. S hogy e táj népének sok-sok köze volt a védelmező szárnyas arkangyalhoz, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a régi vargyasi templom egyik kövén székely rovásírással ez olvasható: Mihály, Isten szentje.

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 1205
szavazógép
2007-09-18: Magazin - x:

Fiatal európai alkotók bemutatója

Magyarország idén vendégként szerepel a fiatal alkotók európai bemutatóján. A Jeune Création Européenne átfogó és korszerű képet óhajt nyújtani az ifjú kortárs művészeti kínálatról. A biennálé Párizs külvárosából, Montrouge-ból indul, és több európai városba is eljut.
2007-09-18: Gazdakör - Incze Péter:

Vizsgaidőszak (Gazdaképzés)

A napokban zajlanak a mezőgazdasági szaktanácsadók által szervezett gazdaképző tanfolyamok záróvizsgái. Ebben az évben 420 magántermelő vett részt 3—6 hónapos felkészítőkön. A legkeresettebb az általános mezőgazdászképzés volt, amely a növénytermesztőknek és az állattenyésztőknek is biztosítja a megfelelő felkészülést és ugyanakkor a szakmai bizonyítványt.