Példaként említette azt az alapvető tényt, hogy a törvény alapján Magyarország nem ad automatikusan állampolgárságot, hanem egyéni kérelem alapján lehet azt kérni. Újdonságként hatott Martonyi szerint az a tény is, hogy a világon mindenhol élnek magyar és egy másik állampolgársággal rendelkezők, ezért tulajdonképpen semmi más nem történt, mint hogy Magyarország a szomszédos országokban élőket eddig sújtó hátrányos megkülönböztetést eltörölte. Ezt láthatóan többször el kell mondanunk — hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: ,,ennél azonban még fontosabb, hogy Szlovákiával egy átfogó tárgyalássorozatot fogunk indítani, és arra fogunk törekedni, hogy minden vitás kérdést rendezzünk".

A négyszemközti megbeszélést követő munkaebédhez csatlakozott Christine Lagarde gazdasági miniszter is, akivel a világgazdasági kérdések mellett a magyar akcióterv részleteit is megvitatta Martonyi. Véleménye szerint modellértékű lehet az, hogy a magyar program egy sajátos keveréke a költségvetési fegyelemnek és a gazdasági növekedés beindításának: egyrészt fő szempontnak tekinti a 3,8 százalékos hiánycél betartását, másrészt bevezet olyan eszközöket, amelyek a növekedés alapját kívánják megteremteni. Nagy kérdés, hogy a jelenlegi francia gazdaságpolitikával sok szempontból hasonló magyar cselekvési program hogyan tudja a két elemet együttesen alkalmazni — mutatott rá a külügyminiszter.

Közös pontok a két ország között például a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott adózási kedvezmények, a közigazgatási és kormányzati megtakarítások, valamint az állami vállalatok pazarlásának megállítása — tette hozzá. Martonyi elmondta, francia partnerei egyetértettek azzal a véleményével, hogy ha a válság nem lett volna, ki kellett volna találni, mert a kialakult helyzet sok szempontból cselekvésre ösztönözte az uniós tagállamokat, s a válság nélkül talán soha nem merült volna fel a gazdasági kormányzás szükségessége. Megítélése szerint a francia kormányzat kevésbé borúlátó az euró és az Európai Unió jövőjét illetően.